Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938

16 1 fl-os bélyeggel felszerelt példányát mindhárman aláírták, eredménytelenül tért vissza Jedlikhez. Volt egyéb méltánytalan különbség is a tanárok jövödelmében. Thun ugyanis eltörölte 1850. júl. 12-én az egyetemeken az addig szokásos tandíjfizetést, és életbeléptette a leckepénzrendszert. E szerint voltak ingyenes, »publica« előadások, és voltak előadások alacsonyabb vagy magasabb leckepénzzel. A fizetéses tanárok a részükre előírt óraszámban a legalacsonyabb leckepénzért tartoztak előadni az ú. n. főkollégiumokon, de jogukban állott tárgyukból tetszésük szerint megállapított magasabb leckepénzért is előadni; végül minden rendes tanár köteles volt legalább minden harmadik félévben főtárgyának egyes részeiből heti 1—2 órában ingyen előadni. A miniszter a leckepénzrendszert illetően előre kikérte a karok véleményét; a bölcsészeti kar 1850. ápr. 17-i ülésén helyeselte a tervezetet.

1) Jedlik is ajánlotta a leckepénzt, a »didactrumot« 1849. okt. 28-án kelt, a következő fejezetben részletesen közölt hosszú javaslatában: »A Didactrum behozatala többféle tekintetből ajánlható; ez által a) némelly ifjak, kik nem annyira tudományvágyból, mint a katonáskodás kikerülése végett járván iskolába idejüket inkább uraskodással mint tanulással töltendnék, mind ön, mind a közjó hasznára más életmódra szoríttatnának, b) Az emberi természetben lévén, hogy a miért fizet, azt többre böcsüli,... a tanuló ifjúság nagyobb szorgalomra ösztönöztetnék. c) A befizetett Didactrumból az iskolának minden szükségletei kielégíttethetnének, s a ne talán fönn maradott részből a jó erkölcsű és előmenetelű szegényebb ifjak segíttethetnének; kívánatos volna mindazonáltal, hogy a jeles osztályzatú ifjak a didactrum fizetéstől fölmentetnének.« Évek folyamán azonban a leckepénzrendszer sok keserűségnek lett a kútforrása, mert a karok között, az egyes karokon belül pedig a tanárok között a jövedelem tekintetében nagy különbséget okozott, hogy bizonyos tárgyakat a tárgy természeténél fogva többen hallgattak, és így a tanár nagyobb jövedelemhez jutott ugyanazzal a fáradsággal. Jedlik törzsfizetése pl. 1864/5-ben 1365 o. é. frt volt, a leckepénzből való részesedése pedig ebben az évben kitett 523 frt 21 kr-t. Ugyanekkor Rodernek jutott a legkisebb rész: 32 frt 91 kr. Legtöbb hallgatója volt a vegytan tanárának, Than Károlynak, kinek 1365 o. é. frt-os törzsfizetését 3398 'frt 82 kr jutalék javította meg. De még ez is lényegesen kevesebb a jogi karon működő Wenzel Gusztáv mellékjövedelménél, amely Jedliknek prorektori kimutatása szerint 64/5-ben kitett 6481 o. é. frt-ot, sőt 68/9-ben 6556 frt-ra emelkedett 1995 frt-os törzsfizetése mellett. Nem tekintve a hittudományi kart, a bölcsészeti kar volt a mellékjövedelem szempontjából a legmostohább helyzetben. Érthető tehát, hogy épen a bölcsészeti kar fordult 1868-ban a képviselőházhoz egy memorandummal; minimális fizetésként 3000 frt-ot kért úgy, hogy akinek a jövedelme a leckepénzzel együtt 3000 frtnál kevesebb, az a különbözetet pótlék gyanánt kapja meg. 1869. !) Szentpétery i. m. 401, 403. és 483. old.