Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1938
11 hosszú hídon«, a gyengébb alkotású ifjak pedig »időnek előtte a tüdővésznek lesznek áldozatává«. Az egyetem áthelyezése a királyi hivatalnok-családok gyermekeire sem lesz előnyös, mert a budai királyi épületekből kiszorulva Pestre kellene költözködniök. A vidéki ifjak Budán lakhatnának ugyan, de itt kevesebb az alkalom az instruálásra, pedig erre legtöbbjük rászorul. — Azzal, hogy az ifjúság nagy része az egyetem áthelyezése után is Pesten lakna, Jedlik rámutatott arra, amit a bölcsészeti kar a válaszban nyíltan hangoztatott: az áthelyezés nem javítaná a felügyelet lehetőségét, még ha a rendőrség venné is át a felügyeletet«. »IIa mindezen és más tanár urak által talán még -fontosabb indokok fölhozása felsőbb helyen elégtelennek találtatnék az egyetemnek Pesten hagyására«, akkor viselje a költségeket »Buda városa, mellynek indítványozására és érdekében történendne az áttétel , javasolta az egyetem vagyoni állapotát féltő Jedlik válaszának befejezésében. De ha mégis megtörténnék az áttelepítés, akkor osszák fel az épületeket a karok között úgy, hogy »egyik kar hallgatói a másik karéval lehetőleg legkevesebb érintkezésbe jöjjenek«, a természettudományi tanárok lakása legyen közel a szertárukhoz, a természettani előadó pedig kapjon bőséges napfényt. Valószínűen a költségeken mult, hogy az egyetem Pesten maradt. Ez csak örömére szolgált Jedliknek, aki mindig szívén viselte az egyetem ügyét. Annál inkább bántotta az a javaslat, amely a Jellemzések« c. lapja szerint Degentől származik: : sRigorosumok tartására egy őt jellemző véleményt adott be, mellyre nézve az orvosi kar legméltóbban, a bölcsészeti pedig legnagyobb illedelemmel és a senatusi jóváhagyással felelt.« Degen véleménye lehet az a német írás, melyet Jedlik hagyatéka őrzött meg, és amelynek címe: > Dem Baron Geringer eingereichtes Projekt einer besseren Norm an der philosophischen Facultät der k. Pester Lniversität bey rigorosen Prüfungen der Ingenieure und Doctoren der Philosophie in der Folge das erwünschte Resultat zu erzielen.« K.nnek a Geringer báróhoz benyújtott jobb szabályzatnak a tervezete a jövőben a mérnökök és bölcsészeti doktorok szigorlati vizsgálatánál a kívánatos eredmény elérésére törekszik. A tervezet s/erint minden vizsgáztató tanár nagy számban köteles a maga szigorlati tárgyának teljes anyagából tételeket összeállítani, a tételeket egv előírt táblázatba foglalva jóváhagyásra felterjeszteni, mégpedig két példányban. Jóváhagyás után az egyik példányt az irattárba helyezi a kar elnöke, akinek minden tekintetben feltétlenül függetlennek kell lennie a tanároktól. A másik példányt az elnök tételenkint szétvagdosva a vizsga színhelyére magával viszi, és mindenkinek szemeláttára jól összekeverve az asztalra helyezi. Ezekből húz a szigorlatozó 3—6 tételt, 3-nál kevesebbet semmiképen sem. Feleleteit titkos szavazásban bírálják meg a kar elnöke és a jelenlévő tanárok, egyenlő szavazat esetében az elnök dönt. Macán úton készülőt semmiféle szigorlatra sem szabad bocsátani. Ezzel a sértően bizalmatlankodó tervezettel szemben Jedlik férfias őszinteséggel és nyíltsággal, a feddhetetlen tanár bátorságával irta meg ellen javaslatát.
