Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•23 mclsdori modern gépein az ónlemezt beleágyazzák, belevulkanizálják az ebonit-korongba, hogy a magasfeszültségű töltést szökésében akadályozzák. — Mivel Jedlik épen a Holtz-gép módosítására vonatkozó jegyzetében tervezi a vászoncsíkok alkalmazását, valószínű, hogy erre vonatkozik a következő lelkes híradása: »Victoria! Ha a villamgép álló üvegtáblájának papírral befödött része papir helyett ónlevéllel borittatik be, a hatás legalább is kétakkora, mint az előbbi esetben; a nélkül, hogy a golyók egymást érintenék, meg lehet indítani, és nem oly hamar veszíti el a villamosságát. Ha a tagadó kivezető huzal a földdel köttetik öszsze..., az egész gép világít sötétben ... Ha mind a két kivezető el van szigetelve, a köztük támadó szikrák hosszabbak. Eddig a leghosszabb szikra 2—2

1/

4 hüvelyknyi volt.» — Mivel a gép méretei hiányoznak, azért a gép jóságára bajos következtetni; valószínűen ez a gép az a kisebbik gép, eredeti papírborítékai után ítélve szintén Holtz-féle gép, amelyet Jedlik többször dícsérően emleget, mert nem cserélgeti oly könnyen a sarkait. Az idézett »győzelem« is az 18(>9. márciusában írt, »Tapasztalások a Holtz-féle villámgépnél« c. jegyzetben olvasható. Ugyanebben írja Jedlik a következőket is, még a »győzelmi« jelentés előtt: »A papirboriték nagyobbitása a működést elősegíti; meg kell kisérteni az egyik és a másik nyílás közti távnak felét leborítani.« V alóban, a későbbi Holtz-gépek borítéka is hosszabb, mint az elsőké, de legfeljebb 60 fokos ívre terjed; leggyakoriabbak a 4ő fokosak, amilyeneket Jedlik is tervezett. »Ha az álló korong másik (— azaz belső —) felületére igen vékony papirhártyát Schellack oldattal ragasztottam, az eredmény igen erős lett. Meg kell kisérteni, nem lenne e még nagyobb hatás, ha a belső boríték a külsővel egyenlő nagyságban alkalmazta tik. « Az álló korong belső felületére közvetlenül a SZÍVÓ nyelvek mellé később valóban szoktak is kisméretű papírborítékot ragasztani az álló korong ú. n. dielektromos megosztásának kedvezőbbé tétele végett, a külsővel egyenlő nagy boríték azonban már ront a gép működésén. Fémnyelves papírborítékról Jedlik egy címnélküli lapon jegyzi meg a következőket: »Ha a SZÍVÓ nyelvek fémből vannak és rövidek, a szivó fésű fogai a nyelvek végeivel ugyanazon fekmentes (— vízszintes —) síkban vannak, akkor hosszabb szikrák támadnak, mint lia a nyelvek kiáltanának. — lia a fésű fogai elhagyván a nyelvek végeit, a nyílás közepe felé helyeztetnek, még hosszabb szikrák erednek, de akkor egyetlen szikra egészen kiüríti a palaczkokat. — lia a nyilás papírral beborittatik, ezen keskeny rést hagyva, akkor a két üveg korong egymást igen erősen húzza és igen sok villamosság fejlődik ki, de minden kisülés után ellenkezőre válik.« A gyakori sarokcserét Jedlik így szándékozott ezekben az esetekben megakadályozni: »A végett, hogy a villamgép paoirboritékainak villamossága minduntalan ellenkezőre ne változzék, czélszerű lesz azokat két leycleni palaczk belső felületével összeköttetésben tartani, a palaczkokat pedig egy kis dörzsölési villamgép által