Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•17 mányos társaság előtt; bizonyítja ezt a szándékát egy lap, melyet 1862—4 táján írt, és amelynek címe: »Tartandó előadások tárgyai a M. Tud. Akadémia előtt.« Ennek 14 tétele között az 5. helyen szerepel a »Módosított Electrophor«. A nyert eredményekről semmiféle irat sem ad felvilágosítást. Hagyatéka mindössze csak egy vázlatot őrzött meg, melyet Jedlik 1874. dec. 28-án vetett papírra: »Egy pár villamtartó (Electrophor), melyek egymást folytonosan villamozzák és a villamtartó mindegyik korongja hozzájárul a palaczkok töltéséhez.« Egy másik, 1869. l'ebr. 26-án keltezett íven szintén látható egy ketjtős villamtartó-szerkezetnek a vázlata »Holz féle gép elmélete szerint«; a tervezetről Jedlik megjegyezte, hogy »Ezt még helyesebben kell szerkezni«. Nyilvánvaló, hogy az egymást sokszorozva erősítő két villamtartóval Jedlik a Holtz-féle gép működését kívánta szemléltetni; mivel azonban az 1874-es »szerkezés« sem teljes, azért részletes ismertetésébe nem bocsátkozhatunk. A Holtz-féle gép működésének tökéletesítése. A töltés sokszorozásának az alapelvére már 1778-ban rájött Lichtenberg, amidőn az egyik elektroforról leemelt fedéllel egy másiknak a lepényét sikerült ellenkezően megelektromoznia. 0 is, Volta is tapasztalta, hogy ilyen módon a villamos töltést még fokozni, sokszorozni is lehet: a második, most már ellenkezően töltött lepény megosztó hatása alatt a korong az eredetivel egynemű elektromosságot kaphat, melyet átadva az első lepényre, ennek töltése fokozódik, ez a fokozott töltés pedig ismét nagyobb megosztó hatást fejt ki. Ennek alapján Bennet Ábrahám 1789-ben inegszer-* késztette az első villamos-kétszerezőt, a duplikátort, amely a töltést fokozta ugyan, de nem működött még eléggé biztosan. Caxallo Tiberius módosította a duplikátort, sőt az egvik nyugvó lepénynek megfelelő lapot szigeteletlen fémlappal sűrít őszerűen összefoglalva megszerkesztette az ú. n. sokszorozót; ennek azonban csak a sűrítőszerü részében fokozódott az elektromosság a közben, hogy az elektroforfödélnck megfelelő lapot egy emelőszerkezet ide-oda forgatta. Nicholson Vilmos 1788-ban forgó duplikátort szerkesztett, amellyel egészen újfajtájú elektromos gépeknek a sorozatát nyitotta meg. Duplikátora lényegében szintén három szigetelt lapbél áll a két elektrofor lepényének és fedelének megfelelően, de ez a »fedél-lap« már egy tengelynek a folytonos forgatásával kerül szemben hol az egyik, hol a másik lappal, miközben a szükséges kapcsolásokat megfelelő villamszcdők önműködően hozzák létre.') Ilyen eszközöket Jedlik már győri tanár korában készített; a »Pretium rcrum...« c. számadási lap szerint a »Duplicator Bennetianus« nyersanyagának ára 2 frt 54 kr, a »D. Cavallonianus«-é 8 frt 18 kr, a »D. Nicholsonianus«-é 5 frt 3 kr, míg a »Multiplieator Cavallonianus« anyaga 7 frt 18 kr-ba került. A velük végez*) Albrecht: Geschichte der Elektricität. Hartleben. 1885. 53. és köv. old.