Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•12 hörig, 1856. Jackwitz. 6 fl 40 xr«, azért állíthatjuk, hogy a »Konkoly \ .« rajzolta elektroszkóp a Jedlik-félének a képe. Ez két függőlegesállású Zamboni-oszlopot ábrázol, ami szintén arra vall, hogy a kép a Jedlik-féle műszer rajza. 1803 táján Behrens szerkesztett olyan egynyelvű elektroszkópot, melyben a nyelv zárt üveghenger fedeléről függött alá, és amelybe a nyelvtől jobbra-balra kis távolságban egy-egy fémkorong volt elhelyezve; a korongok külső Zamboni-oszlop sarkaival állottak összeköttetésben. Bohnenberger az oszlopokat is a henger belsejébe zárta. Ennek módosítását mutatja az említett rajz. Bohnenberger műszerén a sűrítő tányérkák a szabad levegőn vannak, Jedlik ezeket is az üveghenger belsejébe zárta; műszere tehát nagyobb hallgatóságtól zsúfolt teremben is használható, mert a hengerben a levegő szárazon tartható. Hogy a sűrítő felső tányérját emelgetni lehessen, nyélre van erősítve, amely a hengerbe szerelt függőleges keretnek a felső oldalán és a henger fedelén megy át, de a kerethez hozzá van erősítve. A keret síkjára a Zamboni-oszlop sarkait összekötő egyenes merőleges. A keret két függőleges szára a talapzatba fúrt két csőbe torkollik, úgyhogy a nyélnél fogva a felső tányérkát a kerettel együtt lehet emelgetni; a keret megáll bármelyik magasságban is, mert szárai a vezető csövekben gyenge súrlódással járnak. Érdekes, hogy a felső tányérkával és a kerettel együtt Jedlik műszerében felemelkedik a sorbakapcsolt két Zamboni-oszlop is. Az alsó tányérkát a nyelvvel együtt a henger oldaláról benyúló, szigetelt, vízszintes kar tartja. — Amint a felső tányér megemelésével növekszik a nyelv töltésének feszültsége, a nyelv nagyobb mértékben hajlik az oszlop valamelyik sarka felé. Jedlik ezt a kilengést még fokozta azzal, hogy ugyanakkor feljebb emelte a sarkokat is, amelyekre a szokásos korongok helyett kissugarú gömböket szereltetett; a nyelvnek a vége ugyanis a kilengés nagy obbodásával magasabbra kerül, célszerű tehát a gömbösvégű oszlopot is utána emelni, hogy a gömbök még nagyobb szög alatt lendíthessék ki a nyelvet. Andriessen A. rheydti tanár is szerkesztett érzékeny elektroszkópot; műszerének eléggé részletes leírása található Jedlik kivonatai között. Zamboni-oszlop helyett felfelé álló fémkengyelinek a szárai között kettős nyelv függ alá az üveghenger fedeléről. A nyelvtől és a földtől szigetelt kengyelt megvillanyozva és a nyelvet tartó rúdnak gömbjét földelve, a íöldelés megszüntetése után a két nyelv szétágazása növekszik vagy gyengül, ha a nyelvnek a megosztás útján nyert töltését egynevű vagy különnevű villamosság növeli vagy csökkenti. Ilyen »valde sensile« nagyon érzékeny műszert Jedlik 1 frt 50 kr-ért készíttetett 1866ban Nuss mechanikussal. A Zamboni-oszlopok nem eléggé állandóak; új oszlopoknak gyors és könnyű összeállítására vonatkozik a »Zamboni-féle oszlop lapjainak szabályos kimetszésére szolgáló gép terve«, amelyet Jedlik 1866. nov. 20-án keltezett. A gépen az osztógéppel kapcsolatban sokszor említett, hüvelykenkint 80 menetes finom csavarorsó