Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

242 Jedlik hallgatott a dinamóról. Rendtársának, Fehér Ipolynak természettana 1871-ben megemlékezik a magyar fénytani rácsokról, de csak Siemens dinamójáról tud. Bartoniek Géza 1885-ben helyesbíti Guillemin tévedését a mótor feltalálóját illetően, de báró Eötvöstől még nem értesült arról, hogy a dinamót is Jedlik találta fel. Heller is csak a mótor felől érdeklődik Jedlikhez intézett levelében 1886-ban. Mármost ki fedezte fel Jedlik dinamóját? A Természettudományi Társulat szakülésén 1890. okt. 15-én történt, hogy »Klupathy Jenő egy. mt. Jedlik Ányosnak egy dinamoelektromos gépét mutatta be, amelyet a tudós tanár 1852 és 1854 között készített. A hozzá való használati utasítás 4. pontjában ott találjuk a dinamo-elektromos gépek elvét, vagyis a Siemens-féle elvet szabatosan formulázva, amelyet Siemens csak 1867-ben terjesztett elő...« (Ttd. Közlöny. 1890. 606. old.) A Mathematikai és Physikai Társulat első rendes közgyűlésén 1893. ápr. 4-én és 5-én megjelent tagokat »b. Eötvös a szertárban kalauzolta;« a jegyzőkönyv' azonban Jedlik alkotásai közül mégis csak a villamfeszítőt említi. — Klupathy híradása nehezen tört utat a köztudatba: Hankó Vilmos, aki lelkesen írt az elfelejtett magyar találmányokról, azt javasolta, hogy a milléniumi kiáÜításon be kellene mutatni »Jedlik elektromágneses készülókét, osztó- és szódavízkészítő gépét;« úgy látszik tehát, hogy ekkor még nem vett tudomást Klupathy előadásáról. (Ttd. Közlöny. 1894. 17. old.) Csak szűkebb körökben tudtak a millénium idején a magyar dinamóról. A Sz. Benedek-rend győri gimnáziumának Értesítőjében 1896-ban a székház főnöke és az intézet igazgatója, Acsay Ferenc írt a magyar tudomány nagy halottjáról meleghangú megemlékezést; ebben már a dinamó-villamos elv felfedezése is ott szerepel Jedlik érdemeinek sorában. 1897. máj. 9-én a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b. Eötvös Lóránd emelte fel szavát Jedlikről mondott emlékbeszédében: »A dinamógép... általánosan elfogadott történetével szemben vakmerőnek tűnhetik fel az az állításom, hogy Jedlik már évekkel Siemens előtt felismerte az ettől kimondott elvet, s ... készített tényleg működő gépet is.« De Eötvös szava is elhangzott »a nélkül, hogy a magy ar tudományos körökben a kellő benyomást és visszhangot keltett volna,« mondotta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Jedlik-emlékünnepén 1928. máj. 3-án Vitéz Verebély László, műegyetemi ny. r. tanár, aki Jedlik úttörő készülékeit részletesebb leírásukkal a feledés homályából kiemelte; az Egyesület kiadásában angolul is megjelent ismertetése ország-világ előtt méltó emléke az »úttörőnek.« A m. kir. posta Gáti Béla nemes buzgólkodására szintén lerótta a magyar műszaki tudomány kegyeletének adóját 1927-ben, amikor a nagy Volta emlékére Comoba sereglett kiváló fizikusok nemzetközi kongresszusán bemutatta Jedlik eredeti dinamóját. A nagy műszaki alkotások méltó dicsőítésére jött létre Münchenben a Deutsches Museum. A márványba vésett világhírű ne-