Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

87 a berlinit b-vel, a tripoliszit t-vel jelölve, azt találta, hogy 1 a mellett (vagyis csupán közönséges agyagból készült lapon át) az átszivárgási idő 50—80 mp, 1 b esetében 17 inp, 1 a -j-1 b keveréké pedig 20—26 mp. Ugyanígy 3 a 1 t ideje 14—17, 2 a — 2 t ideje 4—6 és 1 a 3 t ideje 3—4 mp. A berlini földet sósavval iszapolva az átszivárgás idejét 2—6 mp-eel sikerült csökkenteni. A tripoliszi földet kellett is sósavval kezelni, mert sok volt benne a mész és a vasoxid; mivel azonban ilyen módon 4 p. frt 30 kr ára 100 font földből csak 40 font kovaföld maradt, azért Jedlik a sósav drágasága és a kezelés nehézkessége miatt tripoliszi földet később már nem használt. A bécsi porcellángyárból szerzett sedlitzi földnek, melynek 100 fontja 10 p. Irt, a/ volt a hátránya, hogy »szép fehér ugyan, de megszáradás után igen törékeny és nehezen kezelékeny«. Sok összehasonlításból Jedlik azt a törvényszerűséget olvasta ki, hogy »az átszivárgási idő egyenes viszonyban van a (— közönséges ) agyagmennyisé .gel és megfordítva a tripoliszi i'öld menynyiségévèl. A villanyfolyam erőssége kisebb arányban nőtt mint az átszivárgási időknek megfelelőleg kellett volna«. Fontos kellék, hogy a cella erős is legyen. »Jegyzetek a porosuii czellák készítése végett« c. lapon Jedlik a cellák erősségére vonatkozó tapasztalatait sorolja fel. így pl. »1 rész fehér agyag és 1 rész quarz (— kovaföld —) elég erős cserepet ad, a vizet átszivárogtatja 70 80 sec. alatt. Ez jó a sürü czellákra. — 1 rész fehér agyag és 3 rész quarz törékeny cserép, a vizet 30—36 mp-ig szivárogtatja át. 1 rész fehér agyag és 1 rész graphit meglehetős erősségű, de vörös cserepet ad, mely a vizet 30—40 mpercz alatt szivárogtatja. 4 rész fehéragyag és 1 rész füstkorom erős cserép óy> tiszta fehér, a vizet 140—160 mperczig szivárogtatja«. Káliumos gyantával az átszivárgás ideje nagyon javult: »2 iés/. fehér agyag, I rész quarz, 0.1 Colophonium cum Kali a vizet átereszti 38 44 sec. alatt; gy önge égetés után elég erős.« Az agyag kevesbítésével a cella törékenyebb lesz. Viszont a gyantával készült cellák az első égetés után »felényi vízzel hígított vízüveggel beitattatván és még egyszer kiégettetvén erősebbek lettek a nélkül, hogy átszivárgási tehetségökből valamit vesztettek volna«. Viszont •20 rész fehér agyag, 20 rész quarz és 1 rész porrá esett szénsavas szikéleg (— szóda —) kevés likacsosságú volt és fényes üvegfelülettel«. »Jó anyag a lassan működő elemekre 3 rész csákvári agyag, I rész pumex (— horzskő —) és 2 rész quarz. Igen kielégítő erősséggel bir, a vizet csak 140 mp után bocsátja át, sőt gyöngébben égetett helyeken 230 mp. után. — 4 rész csákvári agyag, 1 rész pumex. 4 rész quarz a vizet átereszti, ha erősen kiéqettetett, 35 40 mp. után; erős és nem repedező, tehát jó, de szürke szinü. 6 rész tűzálló agyag, 2 rész csákvári, 1 rész pumex a vizet átereszti 24 30 mp. alatt, fehér szinü, igen erős, tehát minden tekintetben igen jó.« A hruschaui agyag tűzálló agyaggal keverve könnyen repedezett. Egy rész hruschaui agyag több rész kvarccal »ha sürü péppé