Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

24 theeres, kátrány os lemez; felülmúlja még a bécsit is, mert 73° tg-e 3.271, a bécsié 3.077. Az égetés időtartamának és a sziruptartalomnak hatását a jegyzetlapnak alábbi táblázata mutatja: » 1 óráig égetett keményítős (200 r.), syrupos (500 r.), szenes (5000 r.). 66°—67°. 2 „ dto dto dto dto 69°—70°. 2 „ dto dto syrupos (1000 r.), dto 71°—72°. 3 „ dto dto syrupos (500 r.), dto 69°—70°. Ebből következtethetni, hogy minél több syrup van a lemezben, annál jobb villámvezető az, továbbá hogy két órai égetés a lemezek készítésére elegendő.« Szirup- és kátránykeverékes, továbbá csak kátránnyal kevert szén lemezekkel 1852-ben végzett Jedlik kísérleteket, amelyekről a következőket jegyezte fel: »Febr. 26. Ullrichnál fél órai fehér izzás által kaptunk egy darabka syrupos és theeres lapot, melly jó savban 74° eltéréstokozott, midőn a platina csak 70 foknyit. Rossz savban 54°-ot, a platina pedig 40°-nyit adott. Febr. 28. Ullrichnál másfél órai fehér izzás után egy theeres lemezt kaptunk. Ennek eltérési nagysága jó savban 74, rossz savban 62; a platináé úgy mint az előbbi esetben. Mart. 3. Üllrichnál két és fél órai fehér izzás által nyert theeres lemez az előbbieknél sokkal rosszabb volt. N. B. Ezen alkalommal megpróbáltatott a bécsi szénlemez. Ez jó savban 74 foknyi eltérést, rossz savban pedig csak 39 foknyit okozott. Különös, hogy a mi szenünk rossz savban a platinánál sokkal nagyobb hatást hoz létre aránylagosan, mint jó savban, a bécsi szénlemezek pedig nem; mi lehet ennek az oka?« Jedlik lemezei sokkal lyukacsosabbak, mint amilyenek a kereskedésekben kaphatók; aránylagosan nagyobb felületükön tehát még a használt salétromsavból is eléggé gyorsan válhat ki az oxigén és így az elem hamarosan depolárizálódhatik. Lehet, hogy ez volt a helyzet a bécsi szénlemezzel kapcsolatban is. »Mart. 5. Ezen nap theeres lepények égettettek ki a kőszén retoríákban hat órai izzás által, de ezen izzás még nem elegendő, a nyert lemezek legkisebb villámfolyamot sem tanúsítottak. Mart. 6-dikán ismét hat óráig égettettek ezen lemezek és a második égetés után a delejtűben 64 foknyi eltérést hoztak létre jó savban. Ugyan azon savban 2-dik martiusi lemez 72°-nyi eltérést okozott. Elsőnek 2.05, másodiknak 3.07 szám (— tangens —) felel meg.« Sajnálatos tény, hogy az egyébként nagy reményekre jogosító kátrányos lemezek jó kiégetéséhez nem sikerült biztos időtartamot találni: másfél órás izzás jobb eredményre vezetett, mint a harmadfélórás, ellenben a hat órás rosszabbra, mint a tizenkét órás. Jedlik bizonyára ezért nem használt kátrányt a lemezeknek iparszerű készítésében; megmaradt a keményítős, szirupos keverék mellett, amely a külföldről vett drága szénlemeznél lényegesen nagyobb ha-