Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

12 a vízfürdőt legalább kétszer megújította. Minél hosszabb ideig és minél több vízben ázott a papír, annál kevésbbé támadja meg későbben a sav. A hengerekben megfogyatkozott savhoz egy-egy tekercs kiemelése után az eredeti keverékből öntött hozzá; így természetesen egyre gyöngébb savba kerültek az újabb meg újabb tekercsek. Az egymásután bemerített ívek sorszámmal voltak megjelölve, mert a legelőször bebuktatott ív lett »a legerősebb összetartású«, a következők pedig egyre gyöngébbek. Az első ívek éterben nem oldódnak, a következők egyre könnyebben. Az éterben feloldott papír adja az enyvszerű kollódiumot, amellyel jól lehet a piroxilin-papírokat öszszeragasztani. A kollódium maga a savaknak jobban ellenáll, mint az elektromos papír. Jedlik lehetőleg tiszta, vízmentes, 1.52 fajsúlyú, füstölgő salétromsavat szokott használni, melynek ára mázsánkint, azaz 100 fontonkint 60—70 pengő forint között ingadozott. A lehetőleg tömény nordhauseni kénsav mázsája 14 —16 p. frt-ba került. »\ illámpapír készítése« c. jegyzete szerint a salétromsavhoz nem egy harmad rész kénsavat kevert, hanem két rész salétromsavból és egy rész kénsavból álló keverékbe mártotta a papírt: »Ezen sav keverékbe először finomabb, porosusabb papír mártatik és hagyatik addig, míg abban átázik és aetherben fel nem olvad, mi 4 óráig tart mig a savkeverék erős, azután körülbelül 6 óráig. Midőn ezen betétel 13- vagy 18-szor ismételtetik, a 13- vagy 18-adik betétel után készült papír aetherben már nem oly tartós, mint az elsőben készült, s azért inkább a kénkerevetek bevonására fordítható, mire vastagabb papír is alkalmas. Ily vastagabb papír 7 —10 betéteire vétethetik. Végre a savkeverék még jobban gyengülvén, már az ebben áztatott papír aetherben egészben felolvad és Collodium készítésére használtatik, mire 6—8 betétel számíthatik. — A savba teendő papírt betétel előtt jó ki kell szárítani.« Ha az előbbi eljárás még tovább folytatódik, akkor a Munkanapló szerint »a papír már nagyon barnára válik és sem Collodiumra sem a czellák borítékára nem használható. Különben lehet az ekkép megváltozott savat megint olyanná tenni, melly Collodiumpapirost készít, ha 1—2 font chilisalétrom és 1—3 font kénsav melegben összeolvasztott keverékére töltetik kb. 2—3 fontnyi menynyïségben«. A chilisalétrom mázsája csak 25—27 p. frt volt, e miatt Jedlik szívesen használta a drága salétromsav helyett. A »Villámos papiros készítésének naplója« 1854. aug. 30-áról egy kis költségvetést közöl: 24 ív papír kereskedési ára 20—22 p. kr. »30 font légsav 20 font kénsavval keveredve képzett 150 ív papirt, melly az égvényben (— éterben —) még fel nem olvad, és 70 ív papirt Collodiumnak valót. Összeadván a készületre tett költségeket 1 ív papir került 10 pengő krajtzárba. Ebbe beleszámíttatott 7 napi munka 1 for. 30 krajtzár napi dijjal. 30 ív körülbelül sem Collodiumra nem való, sem czellákra nem; ez tehát a károsodáshoz veendő. így tehát egy ív papiros bizonyosan bele került 12 pengő krajtzárba.« Érdekes, hogy a rövidszálú rongyokból készült francia papír