Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

139 a MeUoni-féle készüléket a hősugarak elhajlásának bemutatásában is, de hőelektromos telep tervezéséhez csak 1868-ban fogott. ötvözetekből összeállított hőelemek közül Jedliket különösebben az a telep érdekelte, amelyet Marcus szerkesztett 1864 5-ben, és amellyel Marcus a bécsi akadémia jutalmát nyerte el. A Marcusféle telepről 1865-ben olvasott a Poggendorff Annalen 124. kötetének 4. részében (629—632. old.), és a cikket rövid kivonatban le is jegyezte. Marcus hőclemének pozitív féme 10 súlvrész rezet, 6 r. cinket és 6 r. nikkelt tartalmaz, elektromotoros hatását 1 r. kobalt hozzáötvözése növeli; a negatív fém 12 r. antimonnak, 5 r. cinknek és 1 r. bizmutnak ötvözete, melynek hatását többszöri megömlesztéssel fokozni lehet. A Marcus-féle elemet 600 C-fokon túl is lehet melegíteni, de ekkora hőfokon is csak 18 hőelemnek elektromotoros ereje 1 Daniell. — A kivonatba szúrt rövid bejegyzésből az következik, hogy Jedlik 40 ilyen elemet szerzett, de hatásukkal megelégedve nem volt. Ugyancsak a fentebbi cikkben olvasta Jedlik, hogy fémeknek kénvegyületeiből jóval hatásosabb hőelemek készíthetők. így pl. a Bleischweif néven feljegyzett (»dichter Schwefelblei«) ólomkénegből, továbbá a Buntkupfererz néven szereplő tarkarézércből, bornitból álló hőelem kb. háromszor erősebb, mint a Marcus-féle, mert 11 elemnek elektromotoros ereje 2 Daniell. — Jedlik feljegyzése szerint ilyen elemet úgy készíthetünk, hogy egy rézlemez egyik lapjához az ólomkéneget, a másikhoz a bornitot szorítjuk hozzá, szabadon maradt felületükre pedig egy-egy rézszalagot illesztünk; a középső rézlemez kiálló végét melegítve az elem áramot ad, mely a külső körben az ólomkénegtől halad a rézérc felé. »Réz v. vas és ólom kénedből szerkezendő hő\ illanytelep tervezete" szerint, melyet Jedlik 1868. febr. 16-án írt, a tervezett telep rézkénegből illetőleg ólomkénegből öntött és egymással párhuzamosan fekvő pálcákból áll; rézkénegpálcára ólomkéneg következik. erre ismét rézkéneg, s. í. t. Az 1. és 2., 3. és 4., 5. és 6. stb. számú pálcák feje a telep egyik oldalán érintkezik egymással, míg a túlsó oldalon a 2. és 3., 4. és 5., 6. és 7. stb. pálcák vége. Megfelelően beosztott modellában először az ólomkénegpálcák öntetnének meg, azután a rézkénegpálcák számára kijelölt helyekből a/ ideiglenes cinkrudakat kiemelve megömlesztett rézkéneg folyna a szabaddá vált üregekbe. A telep mindkét oldalán az összeforrott pálcavégek alatt egy-egy szigetelt felületű rézcső húzódnék, az eg\ ikben áramló forró víz melegítené a forrasztási helyeket, a másikban folyó hideg víz pedig hűtené a fölötte fekvő összeforradt pálcavégeket. A szigetelő burkolat kellő vékonysága mellett eléggé biztosítva van a hőátadás; ilyen szigetelő anyag volna »a vízüveggel kevert mész, agyag, quarz vagy magnesia«. Jobb hőátadás kedvéért Jedlik az előbbi terv helvett még ugyanazon a napon egy másik tervezetet dolgozott ki. Ennek a telepnek elemei a fentebb vázolt egyszerű ólomkéneg-rézérc elemnek a módosításai. A terv szerint Jedlik vörösrézlemezből készített lapos tokokat, dobozokat tölt meg olvasztott ólomkéneggel, illetőleg rézérccel; meghidegülés után a tokok középtájáról a vörösréz-