Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

128 2-szor. Ha kezdetben minden egyes platinlemez a lehető legmaga­sabb fokra meg volna is válmányozva, a telep működésbe tétele által villaminditó erejéből mindegyik elem fog valamit veszíteni; s ha ezen veszteség az elemek egymásutáni válmányozása altal az egyes elemekben pótoltatik is, de mindegyikben nem pótolható, en­nek folytán kevés idejű működés után az elemek nem fognak egyenlő villaminditó erővel birni, s pedig annál inkább érezhető mérvben, minél távolabbra esnek a válmányozásban létező elemtől. Némely elemek tehát a lehető legnagyobb fokban, t. i. a válmányo­zás utáni pillanatban, mások, t. i. a legutoljára válmányozottól legtávolabbra esők pedig a válmányozásnak jóval is alantabb foká­val fognak birni. így az összes villaminditó erő az egész ütegben csak középértékű leend;... az az közel csak felényi hatású lészen az egész telepnek működése, mint leendne, ha annak mindegyik eleme kellően és egyenlően meg volna válmányozva. Ezen észre­vételek alapossága leginkább ki fog tűnni, ha két egyenlő számú elemekből (24) álló telep készíttetik, egyik A mintázat szerint, má­sik pedig B mintázat szerint, s azután mindegyik egyenlő számú elemek által válmányoztatik meg.« Az A mintázat Jedlik vázlata szerint gyantával itatott faláda vagy öntött kénláda, melyet jól záró ólomlemezek osztanak fel re­keszekre; az ólomlemezek mindkét lapját szénlemez borítja. A B mintázat ládáját üveglemezek osztják cellakra, az üveglemezt mind­két oldalán ólomlemezek fedik, ezeket pedig szénlapok. Az A min­tázat csak Thomsen módszere szerint polározható, míg a B telepet »mind Thomsen, mind Poggendorf módja szerint« lehet megváimá­nyozni. Az átkapcsoló szerkezetet Jedlik nem rajzolta le; mindössze ez áll az A mintázatnál az átkapcsolóról : »Mindegyik ólomlemez­ből vezetőnek kell menni a tachytrop hengerére«; a B-nél pedig: »mindegyik ólomlemez különösen van a tachytrop egyes rugonyai­val közlekedésbe.« A két mintázat elkészítéséről, a kétféle módon kapcsolt telep működésének összehasonlításáról nincsenek ugyan adatok, ele bizo­nyos, hogy Jedlik végzett összehasonlító méréseket. Volt Thomsen­féle tachytropja, melynek végtelencsavaros kerekét a feljegyzések szerint más kísérletekre is felhasználta. Egy másik lapra pedig ezt jegyezte: »Készíttetett egy másik henger saját tervem szerint a 13 szénlemezestelepnek egymásutáni polarizálására és oszlopgyanánti működtetésére.« »Egy Poggendorf-féle ingó (Wippe)« az egyetemi szertár 1861/2-es Pót'.eltárában szerepel; 1862-ben készítette 8 fór­ért Csomortányi. »Villamfolyam irányának megváltoztatására szol­gáló eszközök« c. íven pedig ez olvasható: »Ide tartozik azon Mül­ler-lele henger készülék is, mely a Poggendorf Wippéje helyett ké­nyelmesb alkalmazású, s általam a Museum számára a körülmé­nyek szerint módosítva 12 elemre készíttetett 1867-ben.« A Pótleltár következő tétele: » Ér eny-Voltamérő. Áll öt pár 49 mm magas és széles érenvlemezekből.. . Ezen készülék a ... Pog­gendcrf-féle ingó közbesítése által felváltva majd néhány működő villamelemmel, majd pedig az érintői tájlóval közlekedésbe tétetvén, az érenylemezek válmányozásának (polarizatio) következtében élénk

Next

/
Oldalképek
Tartalom