Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

120 szénlemeznek a hatását kívánta megvizsgálni. Egy kis papírlapra vetett néhány sor szerint olyan módon is kutatta a cellák két elektródjának a természetét, hogy a két szénlemezbői álló cellát először megpolározta, azután kiemelte vagy az egyik, vagy a másik polározott lapot, végül ennek helyébe meg jnem polárizáltat téve megmérte a cella áramát; erről a kísérletről mérési adatok nem maradtak Polárizációs cellákba a szénlemezeket platina helyett már 1844-ben ajánlotta Poggendorff, (Pogg. Annalen... 1844. 61. köt. 599. old.) kifejezve azt a reményét, hogy sok és nagyfelületű szénlemezzel tekintélyes hatást lehetne elérni; de a szénlemezekkel bővebben nem foglalkozott. Jedlik a »Válmányozás avagy polarizálás« c. feljegyzése szerint 1865. okt. 6-án végzett kísérleteket arra vonatkozóan, hogy a szén- vagy platinaelektródos cella válik-e be jobban: »Két szénlemez egy Grove-féle elem által a gáz kifejlődéséig polarizálva, mi 20 mperczig történt, a tájoló tűjét 60-ra elhajlitotta; ezen elhajlás 2 első perez alatt 30-ra leszállt, 4 első perez alatt? 20°-ra. « »A nem platinmórozott platin vagy szénlemezek 1 Groveelem által a gáz kifejlődéséig polarizálva a tájoló tűjét nem 60°-ra, hanem csak 35°-ra hajlintotta el, habár nem 20 másodperczig, hanem sokkal tovább polarizáltattak is, és már 1 első perez múlva igen parányi lőn az elhajlás.« »Összehasonlítván a platinmórozott szenet a hasonló módon elkészített platinlemez működésével úgy találtam, hogy a szén jóval nagyobb elhajlást hozott létre, mint a platinlemez, p. o. a szén 55, a platin 40—45 fokot, ezenfölül a szénneli elhajlás jóval tartósabb, mert egy első perez alatt a platinlemeznél aránylag véve annyira leszállt, mint a szénnél 10 perez alatt. Igaz hogy a platinlemez a válmányozó elem sarkai által megérintve hamarabb jő pözsgésbe, mine a szén, de éppen ebben áll annak oka, hogy a szén tovább tart. Mivel nagyobb tömegénél fogva tovább telittetik könennyel, mint a platin, érdemes volna kikutatni, volna-e különbség igen vékony és vastag szénlemezek működése között.« Vékony és vastag szénlemezekkel tett kísérletről nem maradt feljegyzés. — Arra vonatkozóan, hogy a szekundér körben hogyan lehet az áramot megszakítás nélkül hosszabb időn át fenntartani az előbb említett szénelektródos elemekkel, Jedlik 1867-ben végzett kísérletet: »Kísérlet Február 4-dikén 1867-ben. Három szén-szén elem másik hasonló szén-szén elemmel 2 Grove által polarizálva felváltva következőleg működött Gaugin-féle tájolón.« Az ezután következő táblázat percenkint adja az elhajlási szögeket fokokban: 76, 57, 52. 46, 43, 37, 36, 33, 32, 29, 27, 26 23, 21, 19. Jedlik tehát a két 3—3 elemes cellasort először párhuzamos kapcsolásban »76 fokra« polárizálta, azután a tachitrop segítségével hol az egyik, hol a másik telepet sorbakötötten zárta a tájolón keresztül; amikor az egyik telep soros kapcsolásban áramot szolgáltatott, a párhuzamosra alakított másik telepet a Grove-elemek polá-