Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936
109 nyoir.án kezdett foglalkozni, de áttért szén-, illetőleg ólomelektródok alkalmazására. 1867-ben önállóan rájött arra, hogy a cella jóval hatásosabban működik, hogy ha elektródjait előzetesen óloinvagy mangánsuperoxiddal vonja be, és így ezzel a bevonattal megelőzte Fauret. — A harmadik csoportot a gázelemekre vonatkozó kutatásai alkotják; több gázelemes telepet szerkesztett, melyeknek elektródjai szén-, illetőleg ólomrámába foglalt szénlemezek; ezek a sajátságos szénelektródok erősen, de nem előnyösen éreztetik hatásukat akkumulátorának összeállításában is. „Egymást váltakozva kölcsönösen leválmányozó telepek." Kg} galvántelepnek másik galvántelep áramával történő depolárizálásával Jedlik a gyakorlatban 1862 tavaszán foglalkozott először, amidőn az egyetem villamos óráját egyfolyadékos szénhorgany-elemekkel hajtatta, illetőleg amikor ezekkel az óra ingájával egybekötött elemekkel nagy Volta-méterének a szabályzó kerekmüvét íorgattatta. »Észrevételek a villanyelemek tehetségéről a szabályzó kerékmű különféle részeinek hajtásában« c. feljegyzése szerint >eg) szénhorgany elem likacsos czellával ellátva minden 5 ingalengés alatt egyszer bezárva 5 és fél óráig hajtotta a kerékművet és így 8520 delejzárást hozott létre. Midőn a delejzárások elmaradozni kezdettek, a kifáradt (polárizált) elemnek sarkai néhán\ másodperezre megérintettek egy igen gyönge Bunsen elem hasonnevű sarkaival, és újonnan végezte a Voltaméter delejének bezárásait, közel 8 és fél óra alatt tevén 5286 bezárást... Miből következik, hogy az egy folyadékkal töltött szénhorganyelemnek működése kellően eszközölt apró megérintkezésekkel egy Bunsenféle elemmel hosszabb ideig meglehetős egyenletességben fenntartható.« Csakhamar egy másik Smee—Jedlik-teieppel polárizáltatta a szabályzó müvet hajtó egyfolyadékos szénhorganytelepet. A kapcsolás rajzát Jedlik megadja egy lapon, amely így kezdődik: »A megszakadva működő Smee-féle villanytelep válmányzatának cgv másik ugyan annyi vagy több elemből álló Smee-féle telep segítségül vett hatása által eszközölhető lerontása vagy kikerülése. Kigondolva. leirva April hó 2-án éji 12 órakor 1862.« Jedlik vázlata kis fatömböt ábrázol, melybe egy sorban négy mélyedés van fúrva és higannyal kitöltve. Az első és második higanycsészébe egy A telepnek két drótja torkollik bele; az egyik vezetékbe van iktatva a voltaméter kerékmüve, ezt tehát az A telep akkor mozdítja meg, ha valami fémdarab, pl. egy óra ingájától hajtott billegőnek, hintának az egyik karja a két csészét rövidre zárja. Az A telepnek a kerékmüvei nem érintkező sarka a másik telepnek. a B telepnek vele egynevű sarkával van összekötve, a kerékművel érintkező sarka pedig megfelelő ellenálláson át a fatömbbe fúrt 3. csészével áll összeköttetésben, míg a 4. csésze a B telep szabadon maradt sarkával. A billegő egvik oldalán az 1. és 2. csésze helyezkedik el, másik oldalán a 3. és 4. Amidőn tehát az inga el-