Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

V. Törekvések az elem sarkításának megszüntetésére idegen áramforrás segítségével. A galvánelemtől az akkumulátorig. Az elektroliteken áthaladó áram általában megváltoztatja az elektródok fizikai állapotát: az elektrolízis folytán kivált anyagok az elektródokkal érintkezve vagy kémiailag egyesülve ezeket arra képesítik, hogy mint új áramforrásnak a sarkai az eredeti áram megszűntével új, ellenkező irányú áramot szolgáltassanak, sőt még az eredeti áram működése idején is épen ezen sarkított állapotuknál fogva gyengítsék az áramot. Ezt a jelenséget, amely sarkítás, polárizáció néven szerepel, bizonyos anyagoknak a kiválása okozza, amiért Jedlik szívesen nevezi válmányozásnak, mégpedig a polárizáció folyamatát megválmányozásnak, a sarkítottság letörlését, a depolárizációt leválmányozásnak. Jedlik szótárában az eduotum chenicum válmányt jelent, a productum naturae pedig terményt. Állandó áramot szolgáltató elemek kutatásában a polárizáció két irányt jelölt ki. Az egyik irányban kutatók magát az önállóan működő elemet törekedtek eredeti állapotában, összetételében megtartani oly módon, hogy a kiváló anyagokat már kiválásuk pillanatában hatástalanították megfelelő vegyi szerekkel, pl. a hí Irogént bizonyos anyagoknak oxigénjével; vagyis az elemet depolárizálták. \ másik irányzat abból a szerencsés gondolatból indult ki, hogy egy elektrolitikus cellának egyforma anyagi minőségű két elektródiát elektromos áram segítségével hozzák különböző állapotba, azaz sarkítsák. Azt remélték ugyanis, hogy amikor ez az így sarkított cella, ez az ú. n. másodrendű elem szolgáltat áramot a sarkító, töltő áramforrás lekapcsolása után, akkor a belső elektrolízis már nem változtat az elektródok természetén, mindössze csak a sarkitás idején alakult anyagok mennyiségét csökkenti a nélkül, hogy az áramot gyöngítené újabb sarkitással. — Volt egy harmadik irányzat is, amely az elsőrendű elemeket idegen áramforrás segítségével depolárizálta; ez az eljárás azonban nem vezetett a kellő eredményre, bár sok érdekes gondolatot rejt magában. Gautherot tapasztalta először 1802-ben a vizbontó cellán a polárizációt. Ritter 1803-ban már csupa rézlemezből összeállított osz-