Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

103 Ennek az Arehimédesz-féle vízemelő csavarhoz hasonló, de vízszintes tengelyű és félig vizbemerülő csavarnak »átmérője 10 hüvelyk. A csavarmeneteknek egymástóli távolsága 2.75 h. Tengely hossza egészen véve 20.833 h. Csavarmenetek által elfoglalt tengelyrész 11 h., (— tehát a csavar négymenetes, —) A csavar alsó végén a köpönyeg kúpja által elfoglalt tengelyrész 4.106 h. A jsavar alsó végein kiálló tengelyrész 2 h. Felső vége az utolsó csavarmenet végétől egész végig számítva 3.667—4.166 h. Egy csavarmenet fele ( vagyis a vízből kiálló rész —) 106.562 köbhüvelyknyi léget tartalmaz. Hogy a csavarhangeren egy köblábnyi lég átnvomuljon, 16.22 fordulatot kell neki tenni, 6 kl. légnek áthajtása végett •97.32-ot. Ha ennyi lég egy óra alatt volna keresztül hajtandó, akkor egy fordulat tartana 27 másodperczig«. Ezt a csavarfú jtatót Jedlik azzal az elektromotorral kívánta hajtani, amelyen a dinamóelvet fedezte fel. Ez következik egy hatmenetes csavarfú jtatóhoz fűzött megjegyzéséből: »IIa a forgony 1 mperez alatt 10 fordulatot tesz, a 100 fogas kereket 10 foggal tovább fordítja; ha ezen 100 fogas kerék tengelyén egy 10 fogas keringe (— kisebb átmérőjű fogazott kerék vagy henger, amely együtt kering a főkerékkel —) ugyan annyi fogú kerékbe kapaszkodik, mely a csavarfújtató tengelyére van alkalmazva, akkor 1 elsőpercz alatt 6-szor fogna megfordulni.« A dinamógépnek Jedliktől származó első rajzán a gép tengelye végtelen csavar közvetítésével hajt egy 100-as kereket, ez pedig a tengelyére szerelt második végtelen csavarral egy második, de kicserélhető fogaskereket. Pumpákról Nuss számlái többször tesznek említést, de a csavarfújtató névszerint nem szerepel. Teller Emil mechanikus egyik számláján szó van egy Schraubenapparatról, amelynek módosítása 16 frt-ba került 1866. ápr. 6-án; lehet, hogy ez a készülék, amely egyszerű csavart mutat, »eine Schraube darstellend«, Archimédeszi vizemelö csavar; egyszerű csavarmintának a módosítása aligha került volna 16 frt-ba. Jedlik a telep vázlatain a gőzvezető cső vége mellé legtöbbször oda ír ja : »a fújtatóhoz«, így tehát a csavarfújtató aligha maradt csak terv. Az »1866 7-dik tanévi Pótleltár tárgyai« c. számadás í). pontjában ez olvasható: »Egy 4 elemes szénhorgany oszlop, melyben működés alkalmakor mindegyik folyadék fujtató segítségével hajtatik fel. Készült 1860—61 körül; még nem egészen kész...« Egybevetve ezt az adatot Teller fentebbi számlájával, következik, hogy a telep annyiban nem volt még kész, amennyiben Jedlik a csavarfújtatóval végzett kísérleteit még nem zárta le. Nem zárta le azért, mert még mindig nem volt teljesen megelégedve az eddig elért eredménnyel, még közelebb akart férkőzni az elérhetetlenhez, olvan telephez, minőt még ma sem alkotott senki sem.