Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

100 amely az ötperces átlagokban vett áramtól szolgáltatott ampéreórák számával arányos, a folyadék kimerültsége miatt eléggé kicsiny. A folyadék kimerültsége okozta azt is, hogy az átlagos áramerős­ség már két óra alatt az eredeti értéknek kb. csak az 5°/o-a. Szebb eredményt ért el Jedlik ápr. 8-án, amidőn ugyanabban a papíreellában »a szénnel érintkező folyadék vala 10 lat chilisalét­rom oldat, 1 itze vizre vagy is ... 38 lat vizre 20 lat chilisalitrOmot véve, és hozzá 46 lat szászkénsavat öntve. A horgany melletti fo­lyadék vala új«. A középérintők öt perces időközökben: 1. félóra 5-523 5-526 5-526 5-386 5-045 4-357 2. félóra 3-494 2-430 1-557 1-272 1-091 1091 3. félóra 1-055 U-991 0-976 0-976 0-976 0-952 4. félóra 0-932 0-924 0-906 0-876 0-870 0-861 A folyadékok friss állapota miatt az áramszolgáltatás most sokkal erőteljesebb és állandóbb, jobban kidomborodik most az elem képessége is, mint előbb: »ez igazabb kísérletnek látszik«, írja Jedlik. A középérintők összege a két órás üzem alatt már 53.422, a végső átlagos áramerősség pedig az eredetinek már a ISO/o-a. A salétromoldat csaknem teljesen oxidálta a hidrogént, az elemből NO szállt fel, amely a levegő oxigénjével egyesülve vörö­sesbarna, fojtó gázzá, nitrogénoxiddá alakul; hidrogén olyan kevés hagyta el az elemet, hogy meggyújtani nem lehetett: »Itt légéleg fejlődött ki kevés könennyel keveredve, mellyet ritkán sikerült úgy meggyújtani, hogy magától azonnal el ne aludt volna.« Agyageellába zárt, kétszer platinázott szénlemezes elemmel Jedlik 1860. szept. 6-án és 7-én végzett hosszabb ideig tartó kísér­letet. Most főként az elemből elszálló nitrogénoxid mennyiségének megmérése volt a főcélja. A gőzt vízkád fölé állított 1000 em 3-es merőcsőben fogta föl; amint a savgőz kiszorította a csőből a vizet, Jedlik megszakította az áramot, hogy a csövet ismét megtölthesse vízzel. Az agyagcellák űrtartalma 760 cm 3 volt, amelyből 500 em'-t töltött meg a salétromsav. Ennek sűrűségét Jedlik nem jegyezte fel. Savkímélés céljából a telepnek csak egy elemét kapcsolta a tangenstájolóhoz kb. 1 m-es rézdrótokkal, amelyeknek vastagságát szintén nem adta meg. Jedlik az iránytű állását 5 perces időközök­ben iktatta egy terjedelmes jegyzőlapra, amely 5 percenkint adja a kifejlődött gőz mennyiségét is cm 3-ben, továbbá a kilengési szögek tangensének az 5 perces időközökre számított középértékét. A le­vegő hőfoka 19° R; az elem külső folyadékának, 15—20 rész vízzel hígított kénsavnak a hőmérséklete, és így kb. a. belsőé is, üzem­közben lassan 31° R-re emelkedett. Az elem közel 14 órán át szol­gáltatott áramot; ebbe nincsen beleszámítva a gőzfelfogó cső újra­töltésére és a pihenőkre fordított idő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom