Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

6 BEVEZETÉS AZ ELSŐ RÉSZHEZ. Bizonyos körülmények miatt munkám két részben jelenik meg, a második rész egy évvel az első után. Tudósok, feltalálók életrajzát nehéz két különálló részre osztani, mert egy-egy gondolat, egy-egy terv sokszor egész életüket átszövi. Jedlik tudományos és feltalálói tevékenységét fiatal korától életének csaknem legvégéig az elektromosság problémái foglalkoztatták, mégpedig az elektromágneses mótor, a hozzá szükséges áramforrások, galvántelepek, továbbá az áramfejlesztő indukciós gépek, nagy feszültséget gerjesztő megosztó gépek, feszültséget növelő induktorok, sűrítők. Azonban munkásságának súlypontja ezen a téren életének inkább a szabadságharcot követő korszakába esik. A szabadságharccal lezárul Jedlik életének első félszázada, amelyben saját erejével és tehetségével megépítette útját a tudomány legfelsőbb csarnokába, katedrát szerzett az egyetemen és megteremtette a tudós számára a szertárt, a feltalálónak a laboratóriumot. Alkotásai között elszigetelten áll és életének félszázados első korszakába esik a szódavízgyártó készülék. Osztógépét lényegesen tökéletesítette ugyan a szabadságharc után, sőt az optikai rácsok szabatos vonalazásával, fényerősségük növelésével is sok éven át foglalkozott a nemzeti elnyomatás idején, de első eredeti gépe már a negyvenes években vonalozott, sőt Jedlik 1845-ben be is mutatta rácsait. Ez az oka, hogy alkotásai közül ezt a kettőt vettem fel életrajzának első részébe. Azok a kéziratok, amelyeket az első részben felhasználtam, kevésnek kivételével a pannonhalmi főapátság kézirattárából valók; emiatt csak a nem oda tartozóknak a származását tüntettem fel. Jedlik megőrizte leveleinek, továbbá az egyetemet, akadémiát érintő iratainak fogalmazványát és az őreá vonatkozó okiratoknak hitelesített másolatát; ilyen módon olyan iratokat is felhasználhattam, amelyeknek felkutatása nehézségekbe, sőt néha lehetetlenségbe ütközött volna. Győr, 1936 pünkösdjén. FERENCZY VIKTOR.