Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

29 Pályázat az egyetemi tanszékre. Búcsú Pozsonytól. Tomtsányi Ádám halálával a pesti egyetemnek 1831 júliusában megüresedett fizika-mechanikai tanszékére a helytartó-tanács aug. 16-án pályázatot hirdetett. A pályázat értelmében a tanár latinnyelvű egyetemi fizikai előadásain kívül a tanévnek valamelyik felében vasár- és ünnepnapok délutánján egy-egy óra hosszatt német előadást köteles tartani a mechanikából a mérnökjelöltek és iparosok számára az ú. n. néptanfolyamon. Világi tanárnak évi salariuma 1200, paptanáré 1000, szerzetes tanáré pedig 800 forint. Apályázat határideje szeptember hó vége. A tanszékre pályázni minden akadémikus tanárnak jogában állott; szerzetes természetesen csak rendfőnöke engedélyével pályázhatott. 1831 aug. 29-én kelt levelében Jedlik is engedélyt kér a pannonhalmi főapáttól: Még az első buzgóság lelkesedésével viseli hivatalát, amelyet a fizikai múzeumban szükséges javítások és előkészületek súlyosbítanak; boldognak érezné magát, ha ezt az állását hosszú esztendőkön át betölthetné; ámde a »décorum academiae ordinisque nostri cxigit«, az akadémiának és rendjének méltósága követeli, hogy pályázzék. Reménye nem nagy, mert csak magánintézetben működött néhány éven át, az akadémián pedig alig félév óta; a politikai világgal sincs semmi összeköttetése; ezért kéri a főapát hathatós pártfogását. Kovács Tamás főapát szept. 4-i soraiban lebeszéli Jedliket; mivel nem nagy a reménye, ne éljen a recursusnak, az egyszerű pályázatnak a jogával, mert ennél elsősorban az évek száma és a kész művek a döntők. Várjon inkább egy concursusra, vizsgával egybekötött pályázatra. Egyébként a pártfogolásnak semmi módját sem látja. Jedlik tehát nem pályázott; nem szívesen, mert »most a recur«rensek mit gondoljanak mást, mintsem hogy érezvén elégtelenségemet, nein voltam bátor magamat velek öszve hasonlítani«. (Egyik barátjához írt levelének az egykorú pannonhalmi jegyzőkönyvben található másolatából.) A tanszéket Gröber Lőrinc kapta meg, aki a győri akadémián 1812 áprilisától tanárkodott; a halál azonban csakhamar elragadta. Jedlik számára Adamkovits 1834 nov. 17-én, Dreschmitzer József, a győri tankerület világi pap-főigazgatója pedig nov. 22-én állít ki működési bizonyítványt, hogy az 1835 febr. 1-ével lezáródó pályázaton résztvehessen. Ez a recursus márc. 17-ére hirdetett concursussal, pályázó-vizsgálattal volt összekapcsolva. Jedlik a főapáthoz 1837 dec. 6-án írt hosszú latin beszámolójában, továbbá »Theses ex Physica in examine concursuali« (1837. XI. 9.) c. feljegyzésében, végül a M. Tud. Akadémia számára 1880ban összeállított önéletrajzi vázlatában beszéli el az egyetemi tan^ székre való pályázásának éveken át húzódó bonyolult történetét.