Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
18 tatja be, az antlia pneumatieát (a légszivattyút) nemcsak érdekes mutatványokra használja, hanem a levegő súlyának megmérésére is. — A' kémia köréből vett 58 kísérletben Jedlik nagy gondot fordít az eudiometriára, az elemek és vegyületek gyakorlati előállítására, az égésnek fajtáira, bemutatja a durranógázt és a mészfényt, stb. — A hangtannak 8 kísérlete főként a rezgések, hullámok kialakulását szemlélteti pl. a Chladni-féle idomokkal. Ér dekes a 25 hőtani kísérlet, mert még abból a korból a alók, amikor a hőnek materialisztikus felfogása uralkodott. Jedlik is bizonyos »igniculus«-okról, hőtestecskékről ír, amelyektől megfosztva a víz megfagy, sok igniculustól gőzzé válik: »aqua ignieulis privata in glaciem vertitur; per multos igniculos in vaporem vertitur.« Hogy »vapores geniti frigus créant«, vagyis hogy a gőzök keletkezésükkor hideget teremtenek, azt Wollaston krioforjávai mutatja be. Egyébként részletesen tárgyalja a fajhőmérést is, továbbá a hősugárzásnak egyszerű jelenségeit. A fénytanból vett 31 kísérlet sorában az egyszerűeken kívül ott találjuk a fényelhajlást, a fénysarkítást visszaverődés és törés útján, csillámlemezeken és hűtött üvegeken át; bemutatja a fénysarkítást olyan üvegekkel is, amelyeket melegít vagy gyors rezgésbe hoz: »calefacta, et in oscillationes celeres concitata vitra eadem phaenomena polarizationis praebent.« (201. kis.) Newton színes gyűrűi sem hiányoznak. 38 elektrosztatikus kísérlete között a machina electricával (dörzsölő elektromosgép) végzett szokásos mutatványokon kívül ott szerepelnek a Lichtenberg-féle idomok, az elektrofor, a megosztásnak esetei, a duplikátorok; részletesen magyarázza a leideni palack megtöltésének, kisütésének folyamatait, légköri elektromossággal kondenzátort tölt meg, és részletezi a jó villámhárítónak a kellékeit. A galvánelektromosság 13 kísérlete az érintkezési elektromosságot, Volta oszlopát, a vízbontást, a fémek és sók viselkedését, a drótizzítást szemlélteti. A 266. kísérlet a kellőképen elhelyezett higanynak csodás mozgásairól szól. Ugyanezeket a mozgásokat minden galvánelem (electromotor) nélkül is elő lehet állítani, de ezeknek az oka ezideig még nagyon homályos: »idem modus etiam absque omni Electromotore possunt produci, ratio tarnen corum hucdum perobscura est«, mondja a 267. kísérlet. Hogy pontosabban milyen mozgásokra vonatkoznak Jedlik szavai, azt kutatni most messze vezetne; tény, hogy efféle mozgásokkal öregebb korában is foglalkozott, erről azonban majd az elektromos forgók fejezete számol be. Az egyszerű mágnességet és az elektromágnességet "23 logikusan összeállított kísérletben tárgyalja; többek között Örsted kísérletét, Schweigger sokszorozó tekercsét (multiplicator electromagneticus), Seebeck thermomagneticus tüneményét, az állandó mágnesnek áramvezetőre kifejtett mozgató erejét. Bemutatja továbbá, hogy elektromágnes mágnes körül, mágnes elektromágnes körül folytonos forgásra kényszerül: »in continuum motum agitur«; elektromágnes mágnes fölött is folytonos forgásba jön: »drata