Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

16 csésztanárokat nevelnie a győri és pozsonyi akadémiák számára is. Czinár Mór szertárát Jedlik az alatt a hat év alatt, míg Győrött tanárkodott, szépen gyarapította és a kor színvonalára emelte. A »Pretia rerum in usum Musaei Jaurinensis curatarum«, azaz »A győri múzeum használatára szerzett eszközök ára« c. lap, mely Jedlik kézírása, szűkszavú ugyan, de mégis sokat mond arról, hogy mivel foglalkozott Jedlik önálló munkásságának első korszakában. A jegyzék alapján a beszerzett eszközöket a következő csoportokba állítottam össze, mellőzhetőnek tartva a lap teljes szövegének a közlését: Merev testek mechanikája 5 tétel 66 forint 5 kr. Cseppfolyós testek mechanikája 5 „ 47 33 59 Légnemű testek mechanikája 3 „ 21 33 31 Fénytani eszközök 2 „ 20 33 3) Elektrosztatikai eszközök 8 „ 33 33 58 ., Elektromágneses eszközök 8 „ 88 33 9 „ Galvánelemek és hőelemek 8 „ 90 33 5 „ Vegyes 2 4 33 30 „ Chemiai eszközök 8 992 }3 53 „ Összesen: 49 tétel 595 forint 10 kr. A mechanikában egy a középponti erőket mutató eszköz a legjelentősebb tétel (44 frt 32 kr) ; ez mutatja, hogy Jedlik felismerte ezen erők tárgyalásának a fontosságát; a többi tételből az következik, hogy a bonyolultabb gépezetek működését azonos elven alapuló, de egyszerűbb felépítésű mintákon szokta megmagyarázni és csak ezek alapján a tulajdonképeni gépet bemutatni. Tisztán didaktikai célból szerezte be az optikai eszközöket is. Az elektrosztatikai csoport azt bizonyítja, hogy Jedlik nemcsak az egyszerű megosztással foglalkozott, hanem kutatta azokat az elveket is, amelyek alapján megosztó gépeket lehet szerkeszteni. Szerzett, illetőleg (a 4—8 frt-os árból következtetve) készített Cavallo-, Bennet- és Nicholson-féle duplikátorokat, továbbá Cavalloféle multiplikátort. Ezekre a szerkezetekre szokás visszavezetni a megosztási gépeket. (Holtz-féle, stb.) Jedlik egész életén át foglalkozott a »mozgó elektroforokkal«, ilyeneket szerkesztett, sőt még 85—90 éves korában is készíttetett saját elgondolása szerint tökéletesített Holtz-gépet. Elektrosztatikai kutatásairól külön íejezet fog a II. részben beszámolni. Alighogy Hare Róbert Filadelfiában megszerkesztette kalorimótorját (1819), összegöngyölített nagyfelületű réz- és cinklemezből álló galván elemét, Jedlik már tudomást szerez róla és több más elemmel együtt meg is veszi. — A hőelektromosságot Seebeck 1821 nyarán Berlinben fedezte fel; Jedlik szertárába csakhamar bekerül egy hatelemes hőelektromos lánc és egy indikátor. — Tehát az a hatalmas munka, amelyet a galván- és hőáramforrások tökéletesítésére végzett, és amelyről a II. részben külön fejezet ad számot, már Győrött indult meg. 1820-ban tárult a tudományos világ szeme elé az első elektro-