Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

102 1. Az üveget egyenletesen vastag, de mégis lyukacsos aranylemezzel kell bevonni, hogy a közte és az üveg között maradt enyv megszáradhasson. 2. Enyv gyanánt kopálfirniszt használjunk, amelyet kb. háromszor annyi terpentinolajban kell feloldani. Ezzel a ragasztóval a tükörüveg-táblácskát oly gyöngén kell bekenni, hogy az ne gyöngyözzön át az aranylemezen; mert ahol átgyöngyözött, ott a lemezt nem lehet jól átvágni és a vonal fürészesszélű lesz. 3. Az edzett acélból készült, tőrhöz hasonlóan kiköszörült késhez ellensúly gyanánt 2400 gr-ot kell elhelyezni; (— t.i. a kést tartó mérlegszerű karra. —) 4. Ha a vonalozás jól sikerült, a megvilágító rés mindkét oldalán 5—6 színkép jelentkezik, sőt még egy hetedik is jól látható, hogyha egy-egy húzáshoz a csavarfőnek 20 alosztályzata vétetik. Ha pedig csak 10 osztályzat vétetett, öt színkép jól, a hatodik már csak gyöngébben jelenik meg. Ha egy vonalra 5 osztályzatot vettem, csak három színképet láthattam, de nagyon élénket. Egyébként ha az aranylemezen jóval finomabbak volnának a húzások, talán több színkép volna nyerhető. — 5. A megvonalozott üveget faolajjal bőven bekent üveggel kell befödni; ezzel a színképek élénkebben jelentkeznek. Hogy a »20 subdivisiones«, a 20 alosztályzat valójában menynyit jelent a vonalsűrűséget illetően, azt a kézirat nem mondja meg. Több irat alapján az aranylemezre húzott vonalak számát mm-enki.nt úgy 40-re lehet becsülni. — A »Regula lineationis« c. lap szerint az aranylemezt vizahólyaggal ragasztotta az üvegre. Az aranylemezre vonalozott rácsok Jedliket nem elégítették ki. »Sugárhajlás tüneményeinek elő állítására szolgáló vonalozott üvegek készítési módja« c. kéziratában felsorolja a vonalozás nehézségeit; a fontosabb rész mai írásra áttéve a következő: »Kétheti folytonos és kitartó türelmet igénylő számtalan sok próbák és szemet erőltető vonalozások és a vonalaknak egymássali összehasonlításai után sikerült a következendő szabályokat összeállítani. Az aranyozott üvegek, ha még oly szabatosan \ onalaztafcnak is, nem egész célirányosak; mertj a vékony vonalakon csekély világosság haladhat át, vastagabb vonalokat reájuk húzni pedig nem lehet anélkül, hogy széleik valamennyire fűrész-alakúakká ne legyenek; azonfelül a nyíláson átható világosságnak az aranyat tartó enyv en kell áthatnia és így a legszebb színe változást szenved; sérelem nélkül bajosan tarthatók, ha csak mint utóbb tapasztalám terebinth (— terpentin —) által két üveg közé nem ragasztatnak. Ezeknél célirányosabbak a puszta üvegtáblácskák, ha különben jól készítvék, minek eszközléséül e következő kézfogások szem előtt tartandók. 1. A vonalozandó üveg vonattassék be igen vékonyan, hogy még valamennyire átszürküljön, ezüsttel a legújonnan feltalált lecsapatás által. Azután kenessék be az ezüstös oldala egy keverékkel, mely áll egy rész zsírból és két rész viaszból, igen vékonyan és egyenlően meleg által. Ennek megtörténtével a vonalozandó üveghez hasonló darabon kutattassék ki az igen élesre köszörült acéltü azon helyzete, melyben tiszta vonalakat metsz, és azon súly, melylyel nehezíttetnie vagy könnyebbíttetnie kell. Tapasztalásom sze-