Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

í)8 in intégra peripheria numerus 772.809. Sub hae eonditione ad dueendas mille lineas rota helicibus instructa debet eirea axem verti 465.833 gradibus.« Eszerint: ha a fogakkal ellátott keréknek az átmérője 3 hüvelyk, és ha 82 fog tesz ki egy hüvelyket, akkor a fogak száma a teljes kerületen 772.809. Ilyen feltétel alatt ezer vonal meghúzásához a fogakkal ellátott keréknek 465.833 szögfokkal kell a tengelye körül fordulnia. Jedlik tehát fogaskerékkel és hüvelyken kint 82 menetes végtelen csavarral akarta forgatni a dobsort. Érdekes a lapnak következő mondata: »Ut mille lineae recte ad spatium unius pollicis cadant, debebit esse cylindrorum, quibus filum circumvolvitur, quoad radios differentia poll. Seu si diameter cylindri maioris esset 1.5 poll., debebit esse diameter cylindri minoris « Hogy egy hüvelyknyi közre pontosan ezer vonal jusson, a sugarakat tekintve hüvelyk különbségnek kell lenni azon hengerek közt, amelyek köré a fonál tekeredik. Vagy ha a nagyobbik hengernek átmérője 1.5 h volna, a kisebbik henger átmérőjének -nak kell lennie. — A lapon a következő egyszerű számítást találjuk: A végtelen csavart 1000-szer körülforgatva, és minden fordulat után egy húzást téve, a dobsor 465.833 szögfokkal fordul el; ezalatt az 1.5 h átmérőjű, 4.712 h kerületű dobról 6.0977 h fonál tekeredik le. Hogy a másik dobra 1 h-kel kevesebb, tehát 5.0977 h hosszú fonál tekeredhessen fel, átmérőjének úgy kell aránylani az 1.5-hez, mint 5.0977 a 6.0977-hez; átmérője tehát 1.25, pontosabban 1.254 h. Ilyen módon számította Jedlik a többi dob átmérőjét is úgy, hogv egyhüvelvkes szakaszra kerek számban 150, 160, 180, 200, 250, 300,' 500, 450, 600, 650, 900, 1000, 1500, 2500 és 8000 vonal kerülhessen. A Naplónak táblázatában a harmadik oszlop a hengerkombinációkból adódó vonalszámot kikerekített és pontos értékben tünteti fel; a legutolsó pontos érték 7846 vonal. Jedlik a táblázatban a fel- és letekerő dobok kerületének különbsége helyett annak csak a felét veszi, mert ha a letekeredő fonalat előbb a vonalzó szerkezetet tartó szánon vetjük át és csak erről vezetjük vissza a feltekerő dobra, a szán elmozdulása a fonál-különbségnek a fele lesz, feltéve, hogy a két fonál egymással párhuzamos. így pl. a legnagyobb és a következő dob kerületének félkülönbsége 0.0985 h; 465.833 szögfokos elfordulásnak 0.12745 h felel meg; ha tehát ezen az úton a szánnal ezerszer megállunk és vonalzunk, a vonalköz 0.00012745 h lesz, amiből 7846 ad egy egész hüvelyket. Arról, hogy Jedlik valóban megcsináltatta-e ezt a differenciálhengeres gépet, nincsen semmi adat; tervét 1854 és 56' között írhatta a Munkanaplóba. Nobert dolgozott acélfonalas géppel, de a differenciális elvet nem alkalmazta: egy hengerre tekert acélszalaggal húzatta a szánt, a hengert nem végtelen csavarral forgatta, hanem egy pontos körosztályzat előtt járó forgató karral. Valószínű, hogy Jedlik nem ismerte Nobertnek ezt a gépét. A differenciálhengersor lekicsinyíti a beállító csavarfőnek a mozgását és lehetővé teszi, hogy az tág határok között, kicsiny százalékos hibával fordulhasson.