Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

35 ból állott bukásra a félévi értesítő idején. Azon a címen, hogy más iskolába akarja adni, arra kéri a tanárokat, hogy könyörüljenek meg rajta. Mikor pedig tudomást szerzett arról, hogy elégséges eredménnyel abba a szakiskolába bizonytalan a felvétel, kapja magát s most már az a kérése, hogy legyen fiának minden tárgyból jó jegye. A tanári kar kötelességének érzi, hogy az olyan szülőknél, akik gyermeknevelési feladatukban helytelen utakon akarnak járni, rávilágítson arra, hogy nem az iskola fog alkalmazkodni a családnak elfogadhatatlan óhajaihoz és kívánságaihoz, hanem a családnak kell megismernie és elfogadnia az iskola nevelési rendjét. A szülői lelkiismeretnek kimélyítését célozták azok a konferencia beszédek, melyekben a tanulók lelkigyakorlatainak napjain Blazovich Jákó házfőnök szóllott a nagy számban megjelent szülőkhöz. Ezzel a három, egymásután való napon mondott beszéddel akartuk egyúttal pótolni a kénytelenségből terem hiánya miatt — elmaradt szülői értekezleteket. Azért is törekedtünk arra, hogy a díszterem erre az időre használható állapotba kerüljön. A tanári fogadóórák látogatásának a szülőkre nézve kedvezőtlen volta az, hogy nem rendelkezünk alkalmas helyiséggel. A tanári teremnek nincs előszobája, és így a szülők kénytelenek a folyosón várni, közvetlenül a gimnázium kapujában, ami különösen a téli hónapokban eléggé kellemetlen. Készen vannak azonban már a tervek és csak kivitelre várnak, amelyek a gimnázium épületét a már megtörtént kibővítéssel a mai viszonyoknak megfelelőbb beosztásúvá teszik. A terv megvalósulása olyan várakozó és fogadó helyiséget biztosít, ahol nem lesz teher az érdeklődő szülőkre az a megjelenés, amelyen tárgyalhatnak arról a közös nagy érdekről, amely ép oly fontos az iskolának, mint a családnak. 10. Érettségi találkozó. Volt tanítványaink ebben az évben is ragaszkodó szeretettel keresték fel a régi iskolát, ahová az emlékek annyi szála fűzi őket. Június 4-én kilenc évfolyam öreg diákjai jöttek össze találkozóra. Eljött emlékezni száz öreg diák, töredékcsapatai azoknak, akik 55, 50, 45, 40, 35, 30, 25, 20 és 10 esztendővel ezelőtt keltek útra, lelkükben a bencés jelszóval : imádkozzál és dolgozzál. Amikor az élet viharos, lélekpróbás küzdelmeibe sodródott diákjaink vissza-visszatérnek, első útjuk az Istenházába vezet, melynek áhítatában a Mindenható oltáránál hálát zengenek és áldást esdenek magukra s az itt fejlődő testvérutódokra. Délelőtt 11 órakor az igazgató szentmisét mondott, amelyen a találkozókon kívül az egész ifjúság is részt vett. Mise után mind átvonultak az új díszterembe köszönteni az Alma Matert. A díszterem színpadán az ifjúság énekkara kuruc nótákat adott elő, majd az intézet legfiatalabb növendéke, Jakatics László I. A) o. t. köszöntötte pár kedves szóval az „öreg diákbácsikat". A most végzettek nevében pedig Kemény Károly VIII. o t. üdvözölte a találkozóra összejötteket. Az öreg diákok nevében Balogh Jenő dr. ny. igazságügyminiszter szólt