Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

50 differenciálhengernek a dugattyúja, amelyet felülről a folyadékindító kamrájának 0—4 atmoszférás levegője nyom, alulról pedig a sűrített levegő tartályának állandó 8 atmoszférája, sőt még egy rugó is. Amíg a kamra levegője a 4 atmoszférát el nem érte, a tartály 8-as levegője és a rugó a dugattyút a legmagasabbra nyomja fel, a vezértolattyú rugója tehát a legerősebben feszül. A dugattyúnak az a fele, amely a 8 atmoszférás levegővel érintkezik, jóval kisebb területű, mint a másik; ennek következtében az indító kamrájának 4-es levegője a dugattyút lejebb nyomja, lazítja a feszítő rugót és több gerjesztő ellenállást iktat be, a vezértolattyút a wattszabályozó fölfelé rántja, az indítókamrából levegő tódul ki, a bukógát esik, stb. A mozdony most már kevesebb wattot vesz fel, de megtartja a sebességi fokot. Magasabb sebességi foknál a mozdonyvezető még erősebbre feszíti a rugót és a szabályozás játéka kezdődik elülről. (A legújabb mozdonyoknál a szabályozás némileg egyszerűbb.) A wattszabályozó a gerjesztő ellenállásnak megfelelő beállításával a feszültségtörvény értelmében egyúttal a hálózati teljesítménytényezőt is önműködően a legjobb értéken tartja. A mozdonyvezetőnek alig kell levenni a tekintetét a pályáról; csak ha valami olyan helyzet állana elő, amelyre az önműködő szabályzót gyárilag beállítani nem lehetett, akkor nyúl a vezető egy külön kézi gerjesztőszabályzóhoz. Pl. amikor a mozdony csak kis terheléssel jár, a fázisváltónak túlgerjesztésével előnyösen javíthatja a hálózatnak egyéb fogyasztóktól megrontott fázistényezőjét. Amint akár lejtőn lefelé, akár állomás előtt a vezető eggyel alacsonyabb sebességi fokra kapcsol, mint ismeretes, az aszinkron mótor fékez, elektromos energiát termel ; áramot küld a fázisváltó többfázisú tekercselésébe, a fázisváltót mint szinkron motort forgatja, a forgó rész pedig a gerjesztés megfelelő szabályozásával a primér tekercselésben indukálva áramenergiát ad a hálózatba. A gerjesztés szabályozásáról most is az előbbi wattszabályzó gondoskodik, de most ellenkező irányban kénytelen az áram hatására kilendülni ; ezért kellett a lengőtekercset úgy megszerkeszteni, hogy jobbra-balra lengve mindig csak emelhesse a vezértolattyút. Mindaddig, míg a hálózatban van feszültség, ez visszatartja a fázisváltónak forgórészét; de ha akár a munkavezeték kapcsolódik le a központi telepről, (szakadás folytán, vagy az állomást kapcsolják ki) vagy akár az áramszedő ugrik le a vezetékről, a fékezéssel nyert energia nem tud kijutni a hálózatba és felgyorsítja a forgórészt. Ennek percenkinti fordulatszáma 1500; 25°/o-os fordulatszámnövekedés már káros centrifugális erőt kelt, pedig az 1000 kilowattos energiavisszatérítés 0'8 mp alatt ennyire gyorsítaná a rotort ! Ilyen rövid idő alatt a fázisváltót lekapcsolni nem lehet. Magával a centrifugális erővel kell a gépet megmenteni. A fázisváltó tengelyének a végére egy keresztbefúrt lyukból a centrifugális erő egy hüvelyt röpítene ki, ha egy rugó ebben nem gátolná; a rugó épen csak annyira erős, hogy a hüvelyt még 1500 fordulatnál vissza tudja tartani, de ezen