Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

42 kai javíthatja a vonalfeszültséget. Ebből a tényből újabb előny is szárma­zik: a transzformátor-állomásokat a szokottnál nagyobb távolságban lehet elhelyezni. Kandó mágneshídja még a harmadik nehézségen, a rövidzárási áramon is segített. Ahogyan egy közönséges tekercsbe is egyre kisebb erősségű vál­takozóáram juthat, amint egyre hosszabb vasmagot dugunk beléje, a vas­híddal megnövekedett sztátortest induktív visszahatása is csökkenti a rövid­zárási áramot. Megfelelő méretezéssel elérhető, hogy ez az áram gyöngébb legyen, mint a legnagyobb terheléssel felvett áram. Az első próbamozdony pl. csak 60°/o-os rövidzárási árammal indult; az újabb gépeken ez a két­féle áramerősség kb. égyenlő. 3. A fázisváltó szerkezete, hűtése. Az állórész vasteste hornyokkal áttört lemezekből van összeállítva. (Az átalakított próbamozdony állórészét mutatja az V. tábla 11. ábrája.) A külső hornyokba (az egységmozdonyon számszerint 48) kerül a 16000 voltos egy­fázisú primér tekercselés, a belső (72) horonyba van ágyazva a szekundér tekercselés. Ez csillagra kapcsolt háromfázisú tekercselés volt négy kiveze­téssel az első gépen, a benne indukált feszültség 350—600 V között válto­zott. — Az átalakított gép szekundér tekercselése két-, három- és négyfázi­súra volt kapcsolható; mivel az egy körön fekvő szabályos nyolcszögön rajta van a négyszögnek négy csúcsa, sőt a háromszögnek is egy csúcsa, azért a háromféle áram kivezetésére elegendő 10 kapocs. Az ú. n. átlós feszültség 700—1100 V között ingadozott. A primér hornyokba még egy kb. 600 V-os egyfázisú segédtekercselés is került, ennek árama táplálja a mérőműszereket, szabályzókat és az indítómotort. — Az egységmozdony szekundértekercselése három-, négy-, illetőleg hatfázisúra csoportosítható a nyolc kivezető kapocsnak megfelelő összeválogatásával ; a hatfázisúnak hat kapcsa közül három azonos a háromfázisúéval, kettő pedig a négyfázisúé­val, tehát csak ennek kell még két kapocs. Az átlós feszültség 850—1300 V. Az egységmozdony sokfázisú tekercselésének hornyaiban az egyfázisú segéd­tekercselésen kivül még egy 70 — 110 V háromfázisú tekercselés is van, ez pótolja a segédmotorok hajtásához szükséges külön transzformátorokat; tekercselése Scott-kapcsolású. A fázisváltó indító motorának műfázisa, stb. számára a magasfeszültségű tekercseléssel sorban kapcsolva egy 820 voltos, egyfázisú segédtekercselés is van a külső hornyokban. Az állórész transzformátor-olajban fürdik. A vastestnek belső hengeres felületét, amelynek átmérője az egységmozdonyén 710 mm, hossza 770 mm, 8-5 mm falvastagságú bakelitpapir-cső takarja. Két végét szirupos kóccal bélelt gyűrűk tömítik. Az olajfürdő nemcsak szigetel, hanem hűti is a vas­testet és a tekercselést. Mivel helyszűke miatt az állórész méreteit aránylag nagyon kicsire kellett összeszorítani, a váltakozó áramtól termelt hőnek el­vezetéséről külön kell gondoskodni. Az első próbagép olajfürdőjébe sárga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom