Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934
13 dinamót hajtattak. A motort és dinamót egyetlen gépbe egyesíteni, de úgy, hogy a fogyasztástól függetlenül állandó feszültséget adjon, először a frankfurti Lahmeyer-cégnek sikerült. Még ez a 6000 V-os egyenáramú energia-átvitel sem jelentette a kérdésnek megoldását; megdrágította a gépeknek beszerzése, üzemben tartása ; a feszültség növelését, a vonal meghosszabbítását pedig megnehezítette a „kommutátor". A mágnesmezőben forgó tekercsekben ugyanis váltakozó irányú és erősségű áram keletkezik. Ezt úgy sikerül egyenirányítani, hogy a tekercsvégeket a tengelyre szigetelten felszerelt és hosszában felszeletelt hengernek a szeleteihez kapcsolják ; hogyha ezek a szeletek egymástól is szigetelve vannak és megfelelően kapcsolva, akkor elérhető, hogy a külső vezeték két drótjához kapcsolódó két áramleszedő kefe közül az egyikkel mindig csak akkor érintkezhessenek a szeletek, amikor pozitívok, a másikkal akkor, amikor negatívok. A csupasz kommutátor-szeletek szigetelése, szikrázása már néhány száz voltnál is nagy gondot okoz ; több ezer voltnál a feladat megoldása nagy nehézségbe ütközik. Egyszerűbb lesz a helyzet, ha a forgó tekercsek két végét egy-egy rézgyűrűhöz kapcsoljuk; egy-egy kefe mindig ugyanazt a „kollektorgyűríit", áramvezető gyűrűt érinti, tehát váltakozó áramot kap ; mivel árammegszakítás nincs, a káros szikrázás elmarad. Sőt ha nem a tekercset forgatjuk, hanem helyette a mágnest, akkor a hálózat vezetéke közvetlenül a tekercsvégekre kapcsolható, a gép pedig sok ezer voltos áramra szerkeszthető, mert az álló tekercs szigetelése már könnyebb feladat. Míg a dinamónak mágnestörzseit saját egyenárama mágnesezi, ennek az új áramfejlesztőnek, a generátornak mágneseit célszerű külön egyenáramú géppel gerjeszteni ; (tekercs nélküli acél-mágnesek nem váltak be nagy gépeken, mert gyöngék, lernágneseződnek, stb.). A gerjesztő dinamó jóval kisebb, mint maga a generátor ; ennek ellenére is csak lassan tudott a váltóáramú gép elterjedni mindaddig, míg egyszerűségében és a feszültségben rejlő előnye a figyelmet fel nem keltette. A Ganz-cég kezdettől fogva a váltakozóáramú energiaellátást hangoztatta olyan időben, amikor még majdnem minden vezető technikus az egyenáram híve volt. 1879-ben gyúltak fel először Edison lámpái ; Európában az 1881-i párisi kiállításon mutatta be a villanyvilágítást Edison magyar munkatársa: Fodor István. Edison dinamói, amelyek 1000 körtét tudtak izzítani, csodálatot keltettek és hamar elterjedtek. Komoly versenytársuk 1883-ban keltett még nagyobb csodálatot a bécsi kiállításon: a Mechwart- és Zipernowsky-féle 150 LE-s generátor 1200 körtét izzított; mágneskoszorúja egyúttal lendítőkereke volt a hajtó gőzgépnek. A Ganz-gyárat mint vasöntő-mühelyt 1844-ben alapította Ganz Ábrahám, akivel 1859-ben társult Mechwart András, bajor mérnök. 1) A magyar ') Straub Sándor : Elektrotechnika. Budapest, 1T07. IV. r. Függelék.