Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933
5 művészi alkotásokban. Csak a görög műveltségnek az elterjedése után találunk Itáliában is művészi alkotásokat. Pedig a rómaiak is tudták élvezni a szépet s ők voltak az elsők, akik más népek művészi alkotásait saját földjükre hordták. Gondoljunk csak Korinthos kirablására, vagy nézzük meg a későbbi korok reánk maradt emlékeit. Alkotó képzeletük azonban alig volt. Művészetük minden ágán a görög hatást, sőt legtöbbször görög kéz tevékenységét látjuk. Nincs is külön római mythologia, hanem a görög mythologiát veszik át. Később más népek műveltsége is hat rájuk. De ez a rómaikori műveltség mindenestül hellenisztikus. Többlet talán a római vallás terén és az ábrázoló műveltségben is a göröghöz képest, hogy az emberi lélek elvont képességeit is megszemélyesíti, így az Abundantiat, Liberalitast, Aequitast stb , de az alakok, ábrázolások görög mintákat követnek. A különféle kultúrák egyesülése a rómaiaknál a művészetben is kifejezésre jutott. Nem elégedtek meg azzal, hogy a régi római isteneket azonosították a görög világ isteneivel. Az egyptomi istenek, a syriai istenek épen úgy polgárjogot kapnak a római vallásban. Gyakran sajátságos keveredést eredményez ez az egyesítő törekvés. Az ábrázolt isten különböző népeknél szokásos jelvényei megtalálhatók együtt aszerint, hogy az emberek milyen tulajdonságaik alapján vélték a különböző istenségeket egy személynek. Érdekes példa erre például az egyptomi Isis, a görög Selene és Io sa latin Fortuna és Victoria-ábrázolások egybevetése, gyakran egyesített képe. A rómaiaknak isteneikben való hite talán épen a görög mythologia hatása alatt ingott meg. A görög mythologia ugyanis inkább a művészi elmélyedést tette lehetővé, de nem szolgálta a mélyebb vallásos érzést ; hiszen inkább költészet volt, mint vallási, dogmatikus tanítás. Augustus császár már a régi vallásosság újraélesztésére tesz intézkedéseket akkor, amikor Krisztus Urunk megjelenik a földön. A rómaiak vallásos érzését pogány alapon nem is sikerül fenntartani. Csak üres külsőség már a régi görög-római istenek tisztelete. A nép vallásos érzése azonban keresi a lelki megnyugvást keltő hitet s ezért kap mohón a Keletről terjedő különféle vallásokon. A mysterium-vallások közül legerősebb hatást a Mithras-kultusz gyakorol a római lélekre, de egyrészt a régi istenekbe vetett hit rovására történik ez is, másrészt a keresztény mysteriumok befogadására teszi fogékonnyá a lelkeket. Hiábavalónak bizonyult a III. század közepén is minden fáradozás, hogy a régi istenekbe vetett hitet újra felújítsák. A külső formákban azonban megtaláljuk a régi istenek tiszteletét. Az állam a vallási élettel összeforrott. Egyesek is folytatják a régi istenek tiszteletét. Ezt a római telepek templomai, kisebb-nagyobb istenszobrai, feliratos oltárkövei bizonyítják. A római istenek eme külső tiszteletének fokát egyrészt a családi ház larariumában felállított kis istenszobrok, másrészt a feliratos oltárkövek is elénk tárják. Az oltárkövek alapján igyekszünk megállapítani bizonyos arányt az egyes istenek tiszteletének elterjedéséről. Nem áll rendelkezésünkre minden római oltár, de az eddig ismertek alapján, sőt azok