Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

43 gyermekeivel is. — Protestáns szülők sem féltették intézetükbe adni gyermekeiket. Az Amadék, Apponyiak, Csákiak, Czirákyak, Esterházyak, Homonnai Drugethek, Forgáchok, Károlyiak, Nádasdiak mellett itt nevelődtek a bécsi Brenner grófok, De Japuet bárók fiai is. Leghíresebb tanítványaik: Amadé László br., a későbbi dalköltő és ezereskapitány és az örökösödési harcok híres Esterházy tábornagya. Nevesebb tanárok: Sámbár Mátyás, Hevenessi és Rájnis József voltak. Mikor Mária Terézia 1773. szeptember 10-én végrehajtotta XIV. Kelemen pápa feloszlató bulláját, az intézet jezsuita jellege megszűnt. A másfélszázados eredményes munka folytatása másokra várt, sajnos, a korábbi időkhöz nem hasonlítható eredménnyel. Iskoláink nagyrészben akkor kerülnek állami kezelésbe, vagy felügyelet alá. 1777-ben a Ratio Educationis újra rendezi az iskolaügyet s ez szakítást jelent a jezsuita ratioval szemben. A klasszikus ismeretekre épült, főként valláserkölcsös jezsuita nevelés alapelveit és célját fenntartja ugyan, de célul tűzi ki a test és lélek egyöntetű kiképzését s azon ismeretek közlését, melyekre a jó polgárnak a gyakorlati és tudományos életben szüksége vanAz alapelvek helyessége mellett azonban a tanterv kivitelével való kísérletezés nem termette meg a kellő gyümölcsöket. Tanulmányi és fegyelmi tekintetben sajnálatos visszaesés következett be. Nyeresége csak a magyar nyelvnek volt, mióta II. József erőszakos németesítése felkeltette a nemzeti öntudatot és a magyar nyelvhez való nagy ragaszkodást. Rájnis József, Révai Miklós és Fabchich József tanárok működése vitte nagy fokban előre a magyar nyelv ügyét. Az iskola régi látogatottsága megszűnt. Külföldi diák alig akadt az intézetben. Néhány magyar mágnásfiú nevelődik ugyan, de Czinár Mór, l'ázmándi Horváth Endre, Kisfaludy Sándor és Károly nagyobb nevezetességre jutottak költői és tudományos működésük közben, mint amazok a politikai és hadi pályán. Nem szűntek meg a bajok akkor sem, mikor I. Ferenc 1802. március 12-én a visszaállított Szent Benedek-rendre bizta a győri gimnázium vezetését. Lassú, kitartó munkára volt szükség, hogy a Nova Ratio-val hat, majd a Entwurffal nyolc osztályúvá fejlesztett intézet régi, jezsuita korbeli színvonalát újra elérje. Más korszellem, más ideálok, más célok szabtak irányt a bencés kézbe került iskolának. A magyar nyelvi és szellemi művelődés, a nemzeti öntudat munkálása nagy eredményeket mutatott fel és a tanári kar lelkesen szolgálta az új eszméket. Határozott állásfoglalásuk még a Bach-korszak németesítő törekvéseivel is sikeresen szállt szembe. A tanári kar Kruesz Krizosztom főapát felhívására, öntudatos munkával igyekezett tompítani az 1867. után kezdett liberális nevelés egyoldalúságát és nem a jószándékon fordult meg, hogy nem sikerült mindenkor kitűzött célját elérni. A szabadságharc rövid tanulmányi zavarai és az Entwurf rövid kora után 1883-ban állapította meg a minisztérium iskolánk tantervét. Ez sem volt