Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

18 szobor. 7"6 cm hosszú a töredék. Bal lábfej első részét ábrázolja. A középső újj tövénél 7 mm átmérőjű nyilás nyilvánvalóan a szobornak külön talpazathoz való erősítését szolgálta. Hozzánk Aquincumból került, Keresztes Tibor ajándékozta. Szerz. naplószáma 75/902—3. Annak megemlítése után, hogy egy árpási scrinium homloklapját díszítő három, alakos bronz lemez ismertetése megjelent már az Arch. Ért. XLI. 204 s következő lapjain, még néhány szóval hamisított kis bronzainkról emlékezem meg. Legnagyobb köztük egy hamisított Herkules-szobor. A 11'8 cm magas szobrot Gerbey József ajándékozta múzeumunknak azzal az értesítéssel, hogy Győrszigetben (a város egyik kerülete) találták Valens érmével együtt. Teljesen ugyanilyen példányt Pannonhalma is őriz Spaics egykori fehérvári gimnáziumi igazgató gyűjteményéből. Ez a gyűjtemény 1802 táján került a Szent Benedek-rend birtokába, így tehát a hamisítvány bizonyára a XVIII. század végén készülhetett. Spaics 1773 után szerezhette, mikor már nem volt jezsuita De nemcsak a kettős példány teszi gyanússá. A gyanút bizonyosságra emeli a szobor anyaga és megmunkálása. A római eredeti szobrokon az öntési varratok eldolgozása annyira finom, hogy észre sem lehet venni, míg ezen a Herkules-szobron a durva reszelés rögtön magára vonja a figyelmet Ez különösen a hajnál feltűnő. Az öntőnegatívok összeillesztése sem volt pontos, a varratok is erősek lehettek. A hamisító nem sokat törődött a hiba eltüntetésével. Durván lereszelte a kiemelkedő felületeket s a hajat sem véste ki utólag. Neki fontos az üzlet volt, hogy minél több példányt állítson elő. A római szobrok ezzel szemben az utólagos vésés gondosságáról tanúskodnak, sőt talán azt is állíthatjuk, hogy egy szobrot csak egy példányban készítettek el vagy külön negatívokkal dolgoztak a tripusok több példányban készült díszítő szobrainál is. A gondos kivitel megengedi azt a következtetést, hogy az öntőnegatívok összetörésére gondoljunk, mikor a szobrász a negatívból kiszabadította az öntvényt. Aztán jött még a külön végzett, gondos utóvésés, a cizelláló munka. Szobrunk kissé hasonlít az Arch. Ert. XIV. 107. oldalán képben is közölt Herkulesszoborhoz. Szintén megtaláljuk a Spaics-gyüjteményben egy másik, 6 cm nagyságú, katonát ábrázoló szobrunk másodpéldányát is. A kezelésnek az előbbi szobornál említett fogyatékossága, az öntőcsapnak durva eltüntetésére való felületes törekvés első pillanatra gyanússá teszi ezt a darabot is. A gondos vizsgálat aztán szintén bizonyosságot teremt a szobor hamisítvány voltát illetően. Végül egy állítólagos aquincumi lelet van még birtokunkban. Ez is biztosan hamisítvány, valószínűen Literati Nemes Sámuel kezemunkája. Ügy tudjuk, az ország több múzeumában is őrzik ezt a durván sikerült szobrot, amelyen még az is csak sejthető, hogy a 8"3 cm magas embertestű szobor kosfejet hord. Egyptomi kultuszkörbe tartozó szobrot akartak benne hamisítani. * * *