Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

4 a legmagasabb erkölcsi fórumokig, magáig a római szentszékig elhatoltak. Az erkölcsi és bizalmi válságnak ebben a szomorú korszakában Szent Benedek fiainak egy kis franciaországi rendházában, Clunyben néhány szent ember elgondolásából új energiák, új eszmék, új törekvések sarjadtak. Ezek az erők, eszmék, törekvések, melyek megtestesítőjét Hildebrand szerzetesben, a későbbi VII. Gergely pápában szoktuk látni, új útra terelték a történeti fejlődést, új alapokra építették a keresztény Európa állami, társadalmi és erkölcsi rendjét, majd a keresztény világ határain is túlhaladva, a krisztusi gondolattól érintetlen nemzetekhez, szűz területekre terjesztették ki e gondolat uralmát. Kelet népeihez, s köztük a magyarokhoz is, Cluny fiai hozták a malasztot s vele a keresztény művelődés értékeit és mikor ide érkeztek, itt Pannónia hegyén szentelték meg a keresztény eszme és a magyar faji gondolat örök életre szóló frigyét. Szent Benedek fiai idegen eszméket hoztak és ültettek a magyar földbe, de itt e földön megtelepedve tüstént tagjaivá lettek a magyar nemzeti közösségnek. A külföldről jött első nemzedék tagjai — olaszok, franciák, németek, szlávok — a térítő apostolok buzgalmával neveltek hamarosan egy második szerzetes nemzedéket, mely- élén Szent Mórral, az első magyar íróval, immár a magyar faj minden örömét és búját átérző magyar katolikus papság első nemzedéke lett. A magyar Szent Benedek Rend ez idő óta a legteljesebb sorsközösségben él századokon át mind a mai napig nemzetünkkel. Tagjai lelkipásztorai és gazdasági oktatói lettek a magyar népnek. Főpapjai fenkölt lélekkel vesznek részt a nemzet vezetésében, kormányzásában és nagyraemelésében. Kereszttel, kormánybottal és karddal kezükben álltak vezéri helyükön s nagy válságok idején nem egyszer voltak előharcosai új idők új mozgalmainak, így volt ez a francia forradalomtól számított legújabb történeti korszakban is. A XVIII. század vallásellenes áramlatai idején feloszlatott rend újjászervezése után az új főapát, Nóvák Krizosztom a hit és energia teljes fegyverzetében szállt síkra rendje jogaiért s a veszedelmeknek kitett erkölcsi rendért, a magyar élet etikai erőinek gyarapításáért. Félszázaddal később, a világosi katasztrófa után élő szomorú magyar nemzedéket új útra vezető nagy férfiak közt ismét ott látjuk Krizosztom főapátot, a másodikat e néven : Kruesz Krizosztomot, kinek nevéhez a rend gazdasági megerősödésén és er-