Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929
30 sága, ásvány-, növény- és állatvilága szintén meghatározza egy-egy nép foglalkozási korét és így nem véletlen, hogy Magyarország és Oroszország elsősorban agrárállam, Svájc főleg iparral foglalkozik, Angliában pedig annyira fejlett a bányászat. De, hogy magyar példával is igazoljuk a környező természet hatását a pályaválasztásra, hivatkozunk Weszely Ödön kisérletére, 1) aki 1916-ban a fővárosi Pedagógiai Szeminárium laboratóriumában 1100 budapesti elemi iskolás tanulót vizsgált meg, köztük 460 fiúgyermeket és 640 leányt. A fiúk közül kertész és földmívelő egy sem kivánt lenni, hiszen a házak kőrengetegében egyik foglalkozásra sem nyilik lehetőség, ellenben a 640 elemista leány közül 126 vágyakozott a színpadra. Nagy szerepe van a pályaválasztásban a társadalmi környezetnek is. Az egyén gondolkodása, érzése, akarása nem kis mértékben függ az őt körülvevő társas közösség kollektiv lelkületétől. A társas csoport élményei a fizikai jelek útján visszahatnak az egyén lelki életére és viszont, s így egymást bizonyos cselekvésekre indítják. Hogy az egyén fejlődésének lelki feltételeit a társas közösségben is kell keresnünk, s hogy a lelki közösség is ható tényező, az abból is kitűnik, hogy egész sereg szellemi képződmény van (nyelv, szokás, erkölcs, jog stb.), amely az egyénekre egészen sohasem vezethető vissza. Az ember tehát nem mint elszigetelt egyén lép elénk, hanem kisebb nagyobb társas alakulatok körében, azaz mint egy államnak, nemzetnek, fajnak, Egyháznak, társadalmi osztálynak, bizonyos foglalkozási érdekkörnek (őstermelők, ipari munkásság, céhek), családnak tagja, amelyek mirid kölcsönhatásban vannak vele. így például a pályaválasztás szempontjából, hogy csak a családot emeljük ki, mekkora hatással van a gyermekre az apa, vagy egy a családhoz közelálló kedvelt egyén foglalkozása. A gyermek kicsi korától látja, hogy mivel foglalkoznak a hozzá közel álló kedves személyek, kedve kerekedik az utánzásukra. Sokszor azonban nem azt a pályát választja, amelyik közel van hozzá, hiszen ennek nehézségeit, kellemetlenségeit jól kiismeri anélkül, hogy örömeit is észrevenné, aztán meg nem egyszer maguk a szülők is elrémítik tőle („Jaj, fiam, csak az ne légy, ami én!"), hanem inkább azt a pályát karolja föl, amelyiknek főleg a kellemes oldalait, előnyeit látja, de nehézségeit már kevésbé. Hogy igen sokan mégis apjuk foglalkozását teszik magukévá, annak nem utolsó sorban oka az is, hogy csak ekkor nyilik a gyermek számára legkönnyebb elhelyezkedési lehetőség. Igen nagy szerepe van a pályaválasztásban az érvényesülés lehetőségének, a kecsegtető anyagi előnyöknek A kisebb anyagi áldozattal járó neveltetés, a gyorsabb előmenetel, a nagyobb kereseti lehetőség mindig csábító hatású volt és lesz. Azt a hatalmat, tekintélyt és függetlenséget, amely a magasabb állással vele szokott járni, magasabb szempontok csak ritkán tudják háttérbe szorítani. *) Weszely: Korszerű nevelési problémák, 1927.
