Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

22 ságot. Róla igazán el lehet mondani, hogy a hivatás isteni jogán lett peda­gógussá : ezzé avatta veleszületett pedagógiai készsége, emberszerető jósága, elpusztíthatatlan optimizmusa és türelme az emberi gyengeségekkel szemben. A naiv rajongásig lelkesedett minden szépért és nemesért, a költészetért és zenéért ; és mint a magyar irodalomnak hosszú éveken át tanára és az önképzőköri munkásságnak vezetője, különösen értett ahhoz, hogy a magyar géniuszban megnyilatkozó eszmei és érzelmi szépségeknek lelkes közlésével az ifjúságban nemes emberiességet és hazafiságot neveljen. Győr vezető társadalmának képviselői jórészt az ő iskolatársai vagy tanítványai voltak és bizonyára valamennyiök lelkében élénken él kegyeletes emléke ennek a jó, nemes és lelkes embernek, kiről haló porában igazán el lehet mondani, hogy szelíd jóságában és áldozatos emberszeretetében „mindeneknek mindene" volt. Tanító és nevelő hivatását mindenekfelett szerette és ebből a szeretetből táplálkozott az ő lelkes, fáradhatatlan és semmi áldozattól vissza nem riadó pedagógiai tevékenysége. Jellemző e tekintetben reája, hogy a háború viszontagságaiban, világi tanító híján, ő maga végezte falujában majdnem két éven át teljesen ingyen az összes tanítói teendőket. Pedagógiai ráter­mettsége szerezte meg neki még győri tanár korában a Győrmegyei Tanító­Egyesület elnöki tisztét, melynek teendőit ugyanazzal a szeretettel és oda­adással végezte, amit az egyesület Győrből való távozása alkalmával a tiszteletbeli elnökséggel hálált meg. De magával vitte nemcsak tanítványainak, hanem Győr egész társadalmának tiszteletét és szeretetét is, midőn rend­főnöke 1910-ben érdemeinek jutalmazásául a pápai rendház főnökségével és gimn. igazgatósággal tüntette ki. Itteni működésében a világháború nehéz napjaiban nagy nehézségekkel kellett megküzdenie, mert intézetének helyi­ségeit a hadvezetőség katonai célokra lefoglalta. De nehéz igazgatói gondjai sem tartották vissza attól, hogy egyúttal széleskörű és önfeláldozó társadalmi és jótékonysági tevékenységet is ne fejtsen ki, melynek jutalmául a II. oszt. polgári hadi érdemkeresztet és a Vörös Kereszt II. oszt. hadiékít­ményes díszjelvényt nyerte. Az idegőrlő munka, melyet a háború utolsó éveiben végzett, kissé megviselte egészségét, amiért rendfőnökének jóakaró intézkedése 1917-ben a Zalaegerszeg melletti csácsbozsoki plébániát jelölte ki neki jövendő munkásságának nyugalmasabb állomásául. Szelid megadással, de fájó szívvel vett búcsút az iskolától, mely éltető eleme volt. De ez a változás nem jelentett megszakítást eddigi fáradhatatlan tevékenységében, csak új munkakört. Mint lelkipásztor, híveinek testi-lelki javát ugyanazzal a szeretettel és odaadással gondozta, mint tanítványaiét. Ezzel csakhamar meg­nyerte egyházi fölöttes hatóságának, Rott Nándor, veszprémi püspöknek bizalmát és szeretetét, ki a kapornaki kerület esperességével tüntette ki. Emellett jelentékeny szerepet játszott a szomszédos Zalaegerszeg társadalmi és szellemi életében tudományos felolvasásaival, ismeretterjesztő előadásaival, a tanuló-ifjúságnak évről-évre tartott lelkigyakorlatokkal, stb. Impozáns teme­tése mutatta, milyen tiszteletre és népszerűségre tett szert új környezetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom