Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

36 Kapornak (1566), Csatár (1550), Tata (1540 táján), Tihany (1527—34), Zalavár (1568) és Pannonhalma (1541). Pécsváradot Fráter György 1543-ban maga rontatta le, hogy török kézre várként ne kerüljön és Magyarország ellen felhasználható ne legyen. A protestantizmus csak két helyen szüntette meg a szerzetesi életet. Az 1566. évi kolozsvári végzés Kolozsmonostorról a bencéseket, a szentjobbi monostorból a pálosokat távolítja el,

1 birtokaikat pedig szekularizálja. Ezen röviden vázolt okok idézték elő, hogy az első századokban alapított nyolcvanegy bencés monostor mindegyike megszűnt a XVI. század végére. Utolsók talán a pannonhalmiak voltak. Ok 1586-ban hagyták el a monostort. Az eltávozók halála után 1639-ig nem élt többé egy magyar bencés sem. Elhallgatott az Istent dicsérő zsolozsmázás, megszűnt a Szent Istvántól kitűzött cél szolgálata és a magyar művelődés első, legnagyobb hatású munkásai utódok nélkül maradtak. Csak a régi bencés apátságok cimeit viselő világi papok és a romok tartották fenn a régi monostorok emlékét. De azért a bencések művelő munkájával a pusztúlás századaiban is találkozunk. Ez a munka a XIV. század óta már szellemi térre szorítkozott. Mikor a nemzet zömét, első sorban saját szolganépeiket, megtanították a földművelés és ipar különféle fogásaira, nem volt a munkában már szükség az ő testi erejükre. Szellemi képzettségükre viszont még századokon át szüksége volt a nemzetnek, akkor is, mikor már nemcsak az egyházi férfiak körében virágzott a szellemi munka. Sőt mindinkább a szerzetesi iskolák feladatává lett, hogy a világiakkal közöljék az elemi ismeretektől kezdve a tudományok legnagyobb és legmélyebb eredményeit, bár a bencések nyilvános oktatásban elég későn vesznek részt. A pannonhalmi monostorban Szigfrid apát kora után csak Mátyás király uralma idején történt némi építés. Ez még stílusos volt, amint egy évszámmal ellátott gyámkövön látjuk. A XVI. században csak a török támadások, vagy a katonaság gondatlanságából keletkezett tűzvészek és pusztítások után szükséges tetőjavításokról hallunk. A templomban a renaissancestílusnak kevés emléke maradt fenn. Ilyen a Boldogasszony-kápolna és a keresztkut fülkéje bejáratánál levő kapukeret és Tolnay Máté sírkövének töredéke.

2 1520 táján némi adatunk van arra, hogy a királyi palota még áll, de a templommal való összeköttetését jelentő északi diszkaput már a XIV. század közepén befalazták.

3 A templom felszereléséről és kincstáráról 1518-ban készült leltár tájékoztat bennünket. A kincstár még gazdag, de a színarany tárgyak bizony eltűntek. Tizenhárom kevésbbé értékes kehely mellett csak egy gyöngyös és drágaköves van. Tizenegy pár ezüstampolna, 4 ezüst nagy gyertyatartó, 1 1498 óta volt a pálosoké. 2 Ph. Rt III. 389. 90. 11 3 U. o. 370. 1.