Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

48 A tudományos készültségnek az irodalmi foglalkozás mellett másik bizonysága a könyvtár. A pannonhalmi könyvtár a XVII. század közepén (1658-ban) 2037 művet őrzött 2318 kötetben, pedig alig telt el húsz év a Rend újraéledése óta Hamarosan azonban egy pannonhalmi tűzvész, az 1683. évi törökpusztítás és a kuruc-kor műveltségnek nem kedvező viszonyai olyan veszteséget okoztak könyvekben, hogy 1768-ban már csak 250 db volt meg az 1658-ban feltüntetett könyvekből. A könyvtár teljes állománya sem érte el az 1658 évi mennyiséget, amennyiben 1542 mű 1801 kötete volt a könyvtár állománya. Ez a szám 1786-ban már 4249 kötetre emelkedett. Ekkor, a Rend feloszlatása után, a pesti egyetemi könyvtárba vitték a könyvtár összes köteteit, de ott csak az értékesebbeket helyezték el, a többit elárverezték. Tartalom szerint a könyvek zömét theologiai munkák tették. Másik nagyobb csoport a filologiai volt. Kevés számú magyar-, német- és olasz-nyelvü munkán kivül volt néhány cseh, francia és görög is 1 A dömölki könyvtárban 1786-ban 1075 mű volt 1602 kötetben, köztük 47 kéziratos 90 kötetben. Ezek is az egyetemi könyvtárba kerültek. A könyvek tartalmuk szerint nagyrészt szintén theologiaiak és történelmiek. A klaszszikus írók közül Cicero beszédei, Horatius ódái, Juvenalis szatírái, Livius története, Ovidius nem-obscoen versei, Seneca tragédiái, Terentius komédiái, Valerius Maximus és Vergilius összes művei voltak köztük találhatók 2 A pannonhalmi levéltár anyagában a háborúk és tűzvészek semmi pusztulást nem okoztak. A többszörös elszállítás közben azonban a levelek teljesen összekeveredtek. Csak 1689-ben rendezte újra Göncz Celesztin és Karner Egyed. A 754 okmányról regesztákat készítettek. A XVII. század második felében nem sok okmány került ki a pannonhalmi hiteleshelyről. Csak az 1723 évi országos szervezés folytán fokozódik a hiteleshelyi tevékenység s ennek megkönnyítésére 1725-ben újra rendezték a hiteleshelyi levéltárat. 1786—87-ben 246 régebbi és 1104 újabbkori okmányt találtak a feloszlatást végző királyi biztosok. A levéltárat először a királyi kúria levéltárába vitték, de 1790-ben már átutalták a győri káptalan országos levéltárába. Innen vitték vissza a Rend visszaállítása után Pannonhalmára.

3 A zalavári apátság hiteleshelyi működését 1757-ben állították vissza, amikor a monostor még a göttweigi apátság kezén volt. Tihanyban az oklevelek csak a XVIII. század eleje óta keltek, Bakonybélben pedig Vidlics apát a Bakonybélt érdeklő okmányokat másoltatta le.

4 A felvilágosodás eszméi az uralkodókban az abszolutizmusra való törekvést megerősítették. Minden intézményt a hasznosság materialista elve szempontjából értékeltek. Az Egyház fölé is kiterjesztették hatalmukat, hogy céljaiknak nemcsak útjába ne álljon az Egyház, hanem még azokat szolgálja is. 1 U. o. IV 537—541., V. 402-405. 11. 2 U. o. XII. A. 335. s köv. II. 3 U. o. IV. 664., V. 701. II. 4 U. o. VII. 225. 1, IX. 189., XI. 674. 11.