Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

4ö a protestantizmustól kezdett szabad vizsgálódás és a tekintély elvének megtagadása hamarosan a filozofia új útra terelődését eredményezték. Az emberi észt állították az igazság megismerésének középpontjába. E rationalista filozófiai irány Descartesen át hatott a külföldi, első sorban a francia bencésekre. Egyik hajtása a janzenizmus volt. Az irodalomban már nem a theologiai tárgyú érdeklődés foglalja le tudásuk és alkotásaik nagyobb részét, hanem történelmi és realisztikus irányban dolgoznak Már említettük, hogy a magyar bencések főiskolájában is foglalkoztak Descartes bölcseletével. Hatása nem is maradt el. Nem olyan erős és nem annyira végletes ez a hatás nálunk, mint a francia maurinusoknál, kik a janzenizmus nevén a felvilágosult korszellem egy érdekes elméletét vallották. A magyar bencéseknél inkább csak a történelmi és reális tudományok iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődés bizonyítja hatását. A breviárium összeállítására irányuló működés ép úgy nem eredeti, mint szerzetesnövendékeinknek a XVIII. század első tizedében készült jegyzetei. Ez utóbbiak inkább didaktikai érdekességüek. Különösen érdekes betekintést enged az ezen kori kolostori iskola tananyagába Schleicher Elek 649 lapon, negyedrét nagyságban leírt jegyzete. A bécsi skót-bencés iskolában tanult és tanára előadásait írta le 1706—1707-ben.

1 Ennél már jelentősebbek a magyar nyelvű fordítások, mert a külföldi vallásos irodalom termékeit a magyar közönséggel igyekeznek megismertetni és így a tudományok, szellemi termékek hatását terjesztik. Czencz Román fordította és ki is nyomatta még 1668-ban a Sz. Benedek ereklyéinek magyarázatáról írt könyvet. 1689-ben egy ismeretlen Sz. Benedek Reguláját is lefordította, de csak kéziratban maradt. Fábri Kolumbán még növendék korában fordít egy művet a betegek szentségekkel való ellátásáról 1707-ben. Érdekes az az aforizma-gyűjtemény, melyet Miskóczy Bernát állított össze 1658-ban latin nyelven 2000 idézetet gyűjtött össze a lelki életre vonatkozó gondolatok köréből. Az idézetek szerzőit mindig megnevezi 2 Eredeti verselő Magger Piacid főapát (1644), továbbá egy Bajorországból hozzánk került bencés (1680), különösen azonban Karner Egyed főapát. Karner Egyed Unisonum Carmen cimű kéziratos verskötete több szempontból érdemel figyelmet. Első sorban terjedelme miatt. Körülbelül négyezer disztichonban rengeteg gnómát és tanító epigrammát jegyez össze. Alak szempontjából kiváló verselő, tartalmi szempontból mély gondolkodású és sokoldalú ember műve Klasszikus reminiscenciákat találunk a hét szabadművészetről írt disztichonjaiban, történelmi anyagot a monostor belső életéről szóló részben. Itt erős szubjektivitás jellemzi. Allegorikus rajzot ad a spanyol örökösödési háborúról. Magyarázza a Pannónia szót és a hármas halmot, beszél a bencések térítő munkásságáról. Áttekinti és mesés elemekkel át1 U. o. IV. 600-605. II. 2 U. o IV. 566-571. II.