Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

16 A geometria a rómaiak művei alapján került előadásra. Főként a síkidomok és a térmértan körében mozogtak. Fontos gyakorlati tantárgy volt, amennyiben a kolostorok és templomok építés-terveinek elkészítéséhez szolgáltatta az alapismereteket. Az astronomia az egyházi naptár elkészítéséhez szükséges ismereteket közölte többek közt. Béda Venerabilis művei nyomán adták elő.

1 Csak az egyetemeken nyúlnak vissza a közvetlen régi forráshoz, Ptolemaios rendszeréhez. Végül a zene ; nagyon fontos tárgynak tekintették, mert az istentisztelet szolgálatában állt. A tudatos művelés visszanyúlik N. Sz. Gergely pápáig (Kr. u. 600 táján). Nagy Károly szintén felkarolja s a kolostori iskolák egyik főtárgya lesz. Az elméleti oktatás Boethius könyve, illetve a belőle készült Arezzoi Guidó-féle Micrologus alapján folyt. A gyakorlati tanítás egyik fontos középpontja Rómán kívül a szentgalleni bencés kolostor. Különösen jelentős volt e téren az 1000 körül született Arezzoi Guidó bencés működése, aki a dallamnak írásban való megrögzítését fedezte fel.

2 A görög nyelv tanítása Angliában, a VI—VIII. sz.-ban kifejlett virágzásán túl alig tapasztalható. Csak szórványos jelenségként látjuk itt-ott feltűnni, így pl. Szentgallenben, Dél-Itália városaiban. Magyarországban a XII. század közepén fordult meg és görögből latinra fordított Pannonhalma használatára bizonyos Cerbanus nevű bencés.

3 Az általa fordított görög könyvet a pásztói monostorban találta. A szórványos adatok azonban nem dönthetik meg azt a tényt, hogy a középkori bencés tudományos működés a görög nyelvet elhanyagolta, a későbbi századokban pedig még a betűket sem ismerte. A felsőbb fokú oktatás az egyetemeken folyt. Itt a tanítás egyik fő célja a hitigazságoknak észszerű összefüggését a gondolkodó elme számára tudományos rendszerbe foglalni. Ezt a tudományos törekvést a scholastica philosophia szolgálta. Sz. Ágoston már végzett hasonló munkát, de a középkori scholastica megalapítója a bencés Sz. Anzelm, legnagyobb nevű művelője pedig a domonkosrendi Aquinói Sz. Tamás. A bizonyítás Aristoteles alapján és filozofiai rendszerében történik. Itt kell megemlítenünk egy érdekes, újabb, keletről jövő kulturhatást. Aristoteles művei már Sz. Benedek kora óta érdekelték a keresztény tudósokat és művei a XII. század második felében már mind ismeretesek. Teljes felkarolásuk és a keresztény filozofiára való befolyásuk azonban az arabok spanyolországi iskoláiból indult ki. A XIII. század óta e tudományos működés munkásai már nem bencések, vagy nem elsősorban azok. A dömések és ferencesek veszik át a vezetést a felső tudományok terén.

4 Hogy ez miért történt, hogy a bencések a XIII. század 1 U. o. 204-5. II. 2 U. o. 205-8. 11. 3 U. o. 187—189. II. — Pannonhalmi Szemle, 1926. évf. 46. s köv. 11. 4 Fináczy : i. m. 254. 1.