Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

96 látogatta intézetünket és több osztályban figyelte meg s tanítás menetét. Dr. Schwöder Ervin államtitkár úr és dr. Bohn Ferenc országos testnevelési felügyelő úr több izben látogatták meg intézetünket testnevelési ügyekben és a tornaterem ügyében. Dsida Ottó tanker, kir főigazgató úr 1928. szept. 25.-én, nov. 3.-án és 1929. márc. 5., 6 , 8 és 14 -én végezte látogatásait intézetünk­ben és az utána tartott értekezleten közölte a tanári karral észrevételeit. 4. Oktatás-nevelés. A középiskoláktól az ismeretek közlését illetőleg egyre kiterjedtebb és szétágazóbb s tudományosan egyre elmélyedőbb mun­kát követelnek. De az iskolának még más rendkívül fontos szempontokat sem szabad elhanyagolnia. Nevezetesen a morális, a művészi és testnevelési szempontokat. A mai szellemi légkörbe kelet felől a szervezett materializmus árasztja a maga destruktiv dogmatikájának bomlasztó miazmáit ; a dekadens nyugat pedig morális elernyedéssel fogadja s leheli felénk Afrika buja, per­zselő érzékiségét. Ily körülmények között a haza, de egyáltalán az emberi élet időt, gondot és fáradságot követel az iskolától, hogy ne ingó nádszála­kat, hanem acélos jellemeket állítson bele a gondolatoknak és érzéseknek jelen chaosába. Megköveteli a magyar élet, a kincseit vesztett, összetört haza, hogy a muzsikaszó mellett vagyonát sírva tékozló bús magyar helyébe életre­való, testben, lélekben erős, tettre kész új nemzedék nevelődjék Ezen a ponton jő az iskolának segítségére a Mária-Kongregáció, de ami a lassú, kitartó szoktatást, az elveknek, elméletnek gyakorlativá tételét illeti, még sokkal inkább a cserkészet. A cserkészetben támadt föl a nemze­teket nevelő kath. középkornak megvetett aszkézise. Föltámadt üdén, ked­vesen, tavaszi bájjal. S ez az aszkézis, ha csak a nagyok el nem gáncsolják, a puhaság helyébe új, bátor, kemény nemzedéket nevel. Uj lovagrendeket : a becsületnek, a termelő munkának, a közért való önodaáldozásnak. Uj szel­lemi légkört, új világot, melyben a modern élet rengeteg improduktiv kon­trollja helyett az egyéni és testületi felelősségből származó becsületre is lehet számítani. Uj világot, amely átlátja, hogy az ismeretekben való gazda­godás a jellem elhanyagolásával, a folytonos erkölcsi javulás mellőzésével, csak új, ravasz és romboló fegyvereket eszel ki a tobzódó önzés : a „bellum omnium contra omnes" számára De az ifjúsági egyesületek, a cserkészet időt vesznek el. Időt vesz el az ifjú kedélyvilágát derűsebbé tevő ének-, zene-, rajz-tanítás. Az öröm az ifjú lélek levegője. A művészetre-nevelés ezt az örömérzést fakasztja föl és nemesíti meg az ifjú szívben. Időt vesz el a sportkör a maga különböző szakosztályainak foglalkoztatásával. A regatta, a vívás, a játékdélutánok mind, mind időbe kerülnek. A mai lázasan rohanó kor ideges gyermekeinek pedig mégis kell a testedzés. A szép és boldog életnek is előföltétele az egészséges szervezet. A haza meg egyenesen meg­követeli, hogy fiainak acél karja, acél idegéi legyenek. Igen, de honnan vegyük az időt, mikor egy órányit kell gyalogolni, mire egy kis szabadabb térre juthatunk ? Az iskolának valóságos egyensúlyozó művésznek kell lennie a kötelességek e torlódásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom