Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

Ez a fényes irt szimbóluma Szent Benedek áldásos életének, de jelképe egyúttal a bencésrend évszázados apostoli munkájá­nak, is, mely fáradhatatlan önfeláldozással mindenkor az ég felé ivei. A bencések soha nem kövesedtek világmegvető aszkézisbe. Szivükön nem lett úrrá arisztokratikus embergyülölet, hanem töretlen vadonban vágtak utat a kereszténység magasztos elvei­nek, terjesztették a kultúra áldásait. Soha nem hirdeUek gyűlö­letet, mindig csak szeretetet. Sübiacoban, az ősi kolostorban, hol a nagy rendalapító szobra áll. s mint a felírás hirdeti: megállásra kényszeríti a he­gyek szikláit, gyönyörű domborművön a nemes szarvas és a vad farkas békés egyetértésben isznak a közös forrás vizéből. Ragyogóan példázza ez a dombormű a bencésrend év­százados hivatását: megértő türelemmel, szelid szeretettel vezet­ték a tudatlanokat a kultura áldást lehelő, mindeneket egybe­forrasztó, üde forrásaihoz. És a magyar bencés rend! Történelme egy a magyar nemzet ezeréves történelmével. Jóban, rosszban együtt voltak mindenkor a magyar nemzettel. A magyar bencés pap izzó magyarlelkü, alázatos szivü, uri gondolkozású, egyetemes műveltségű, elnéző, de nem közömbös, türelmes, de nem megalkuvó. Igazi nemzetnevelő. Hányan foglalnak helyet legnagyobb költőink, iróink, tudósaink között. Pannonhalma már Szent István idejében felépül. És már Szent István óta térítik, tanítják, művelik a derék bencések a pogány magyart. Magas hegyek ormán, erdők sűrűjében épülnek-emelkednek a bencés monostorok és szerteszét a magyar vadonban áldást sugároznak. Pannonhalma nyugat felé fordul. Nem véletlen az. A nyu­gati kereszténységet, nyugati műveltséget terjesztik a bencések ezer éven át. Felmérhetetlen szolgálat, amit a magyar műveltség javára az évszázadok során teljesítettek. A sors rendeléséből igen sokszor volt jelentős döntő szavuk, ténykedésük a nemzet életében. Magyar bencés járt Szent István megbízásából Rómáiban II. Szilveszter pápánál követségben s hozta onnan haza drága kincsünket, szent koronánkat, hogy dicső királyunk fejére tegye. És 1896-ban, a millennium évében, a budavári koronázó templomban, Ferenc József királyunk jelenlétében, magyar ben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom