Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1915
6 tengődő deáksegélyző-egyesületet új életre keltette. Megszámlálhatatlan azon tanulók száma, kiknek nyomorát ez a ma is szépen virágzó egyesület enyhítette s tanulmányaik befejezését elősegítette. Nagy súlyt helyezett az ifjúság önképzésére is. A Bach-korszak az önképzőkörök működését teljesen megbénította, csak a 60-as évek elején fordul a figyelem ismét a nemzeti szellemet tápláló önképzőkörök felé. Intézetünkben némi nyomára már 1864-ben akadunk, de végleg Vaszary szorgalmazására alakult meg 1869. okt. 10-én s ugyancsak az ő buzdítása folytán szép virágzásnak indult. A gimnázium szertárai is neki köszönik nagymérvű gyarapodásukat. Igazgató korában sokszor betegeskedett, de betegsége és sokféle hivatalos elfoglaltsága sem akadályozták meg őt abban, hogy továbbra is nagyfokú társadalmi és irodalmi tevékenységet fejtsen ki. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, a győri kath. önkormányzat választmányának és iskolaszékének, igazgató tagja az állami tanítónőképző intézetnek s több ízben mint a kormánytól megbízott helyettes főigazgató működött. Történeti búvárkodásának eredményeként megirja Pannonhalma helytörténetét. Az intézet 1871/72. értesítőjében kiadja „Árpád és közeli utódai mily hatalomkörrel voltak felruházva?" c. értekezését; ugyancsak az intézeti értesítőben jelentek meg: Adatok az 1825-iki országgyűlés történetéhez és Adatok az 1830-iki országgyűlés történetéhez, valamint I. Ulászló magyar király esküszegése és a várnai veszedelem c. művei. Emellett ismeretterjesztő előadásokat tart, vállalkozik a győri kir. jogakadémián művelődéstörténelmi előadásokra s az Orsolya-rendi apácáknál éveken át a francia nyelvet is tanítja. Fáradhatatlan és sokoldalú munkásságának jutalmául a király 1884-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki, rá egy évre pedig rendtársai bizalma, szeretete a főapáti székbe emelte. 1885. évi január 11-én meghalt a nagy Kruesz Krizosztom főapát, s a rend három jelöltje közül a királyi kegy Vaszary Kolost nevezte ki helyébe. Április 30-án érkezett kinevezésének hire s május 12-én vonult be mint főapát Pannonhalmára. Székfoglalóbeszédében megjelöli jövendő terveit s kijelenti, hogy tetteinek irányítója mindenkor a szerzet üdve lesz. Legfőbb vágya a rendet naggyá tenni vagy legalább elődjétől elért színvonalon megtartani.