Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

'3 Az igy megnyitott kir. jogakadémiában, miután a joghallgatók be­írása október 2—4. napjain megtörténtek, 6-ikán megkezdődtek az elő­adások. Az akadémai ifjúság ezután nemsokára közös elhatározás alapján hálafeliratot intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és a prímás­hoz, megköszönve nekik az akadémia visszaállítása körül kifejtett buz­gólkodásukat. A primás válaszolt is az ifjaknak, buzdítva őket s áldását küldve rájuk. Az akadémia elhelyezése az 1867/8. tanév elején nagyon is ideigle­nes jellegű volt. Mint említettük, a város voltaképpen csak az egy tan­termet készíttette el az első évi tanfolyam számára. A könyvtár ideiglen a belvárosi kath. elemi iskolában volt elhelyezve. Ezek fölszerelésére a legszükségesebb bútorokat a város szolgáltatta. A teljes fölszerelés enge­délyezését az igazgató október 22-ikén a minisztertől kérte, aki november u-ikén a tanulmányi alap terhére meg is engedte. Minthogy az akadémiai pedellus (irnok) helyiségéről sem történt még intézkedés, az igazgató október 31-ikén átirt Győr város hatóságához, hogy mig az akadémia uj épülete elkészül, gondoskodjék a pedellusnak természetben való lakásáról. Kozma Imre polgármester azt válaszolta (dec. 16.) az igazgatónak, hogy Győr városa csak az akadémia elhelyezésére vállalkozott, de nem az akadémia hivatalnokainak szállással való ellátására is, azért a pedellusnak nem adhat szállást. Erre az igazgató a minisz­terhez fordult, hogy engedélyezzen a pedellus számára ideiglen lakáspénzt. A miniszter azt felelte, hogy mivel Győr városa az akadémiának szük­séges helyiségekkel való ellátására vállalkozott, a pedellusi lakásról is kötelessége gondoskodni. Miután az igazgató ez utasítást tudtul adta a városnak, a polgármester értesítette az igazgatót, hogy a közgyűlés, nem lévén módjában természetben való lakást adni, hajlandó a pedellus szá­mára az uj akadémia megépültéig lakáspénzt utalványozni. Ezen időközben érlelődött az uj akadémiai épület ügye is. A város felküldte az épület tervrajzát a minisztériumnak. Onnan azonban azzal a megjegyzéssel érkezett vissza, hogy mivel a tervezet nem mutatkozik célszerűnek, készíttessen a város megfelelőbbet. A november 11-iki köz­gyűlés utasította is az építészeti választmányt az uj terv elkészítésére. A választmány evégből pályázatot hirdetett. Az igy beérkezett terveze­teknek megbirálására, illetőleg véleményadásra — irja az igazgató a minisz­tériumhoz 1868 február 6-ikán intézett jelentésében — az akadémia igaz­gatósága is felszólíttatván, az igazgató hozzájárulásával és indítványára az építkezési bizottmány Schlichter Károly építőmester tervét fogadta el (1868 január 28-ikán). E terv 3 előadóteremről, 2 könyvtári szobáról, igaz­gatói irodáról és pedellusi lakásról gondoskodván, a szükségeseket magá­ban foglalja. Igaz, hogy egy tanácsülési szoba, ahol a tanári kar üléseit tartaná és ahol a tanárok az előadás előtt és után tartózkodnának, továbbá

Next

/
Oldalképek
Tartalom