Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

58 Az 1874-iki szervezeti szabályzat (10. §) megszüntette a tanársegédi állást. Ezentúl a rövidebb időre szóló helyettesítésről maga a tanári kar gondoskodott. Hosszabb időre, nevezetesen legalább három hónapnál továbbra terjedő helyettesítés esetében a miniszter intézkedett ugy, hogy vagy a tandijjárulék mellett ajánlkozó egyik tanártestületi tagot bizta meg a helyettesítéssel, vagy pedig helyettesi illetménnyel magántanárt alkalmazott. A tanárok kor (senium) szerint való sorrendjének megállapításában egyedül és kizárólag csak a nyilvános rendes tanári minőségben töltött (illetőleg a más tanintézettől történt áthelyezés esetében az ötödéves fizetési pótlék engedélyezésénél beszámított szolgálati) éveket vették figyelembe (1875 márc. 6., 4652. sz. r.). A tanárok évi fizetése eleinte a következőleg volt megállapítva. A rendes tanár alapfizetése 1050 forint volt. Ehhez járult két évtizedenként 210 forintnyi emelkedés; vagyis az első évtized után 1260, a második után 1470 forintot kapott. A rendkivüli tanár fizetése 900 forintban volt megállapítva. A tanársegéd évi 420 forintnyi fizetést húzott. 1870 január elejétől fogva a rendes tanár fizetése 1500 forint, a rendkivüli tanáré 1200 forint, a helyettes rendkivüli tanáré 1000 forint, a tanársegédé pedig 500 forint lett. Ez utóbbinak az állásához kötött könyvtárőri tisztség után még 2io frtnyi jutalomdíj járt. A rendes tanár ezenfelül az eddigi 210 frtnyi évtizedes pótlék helyett minden öt év után 100 frtnyi pótlékot kapott (1870 január 17., 991. sz. r.). Ezen ötödévi pótlékok csak a 25. szolgálati év betöltéséig jártak (1871 dec. 19., 30199. sz. r.). A magántanárok közöl a törvényszéki orvostan tanárának eleinte 200 frtnyi jutalomdija volt. 1874-től fogva hallgatóinak leckepénzét kapta; ha ez nem rúgott fel 200 frtra, a hiányzó részt a tanulmányi alapból pótolták. E díjazáson az 1889/90. iskolaévtől kezdve az a változás történt, hogy az orvostanárnak a tanulmányi alapból évi 100 frtnyi jutalomdijat utalványoztak, ezenkívül megkapta a leckepénzt. A közegészség tanára megkapta a leckepénzt a 200 frtra való kiegészítéssel. A többi magántanár 1880 végéig 200 frtnyi jutalomdijat élvezett ; azontúl a leckepénzt vették föl 200 frtra való kiegészítéssel. A nyilvános rendes és rendkivüli tanárok még egyéb javadalmazásban is részesültek. Lakáspénzül eleinte a rendes tanárok 150, a nyilvános rendkivüli tanárok 120 frtot, 1876 óta pedig mindkét csoportbeliek 200 frtot kaptak. Tandijosztalékul az 1867/8 tanévben a rendes tanárnak 105, a rendkivüli tanárnak pedig 52 frt 50 kr. járt. 1868/9-tól kezdve a tandíjból le kellett vonni — mint azelőtt is — az 5%-ot s ezt valamint a helyettes tanárokra eső illetményeket a tanulmányi alapba küldte be az igazgató, a többi rész pedig a rendes és rendkivüli tanároké lett a hetenkint tartott óraszám arányában. De ez a fejenkint való osztalékarány a 12 óraszámot