Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

iô tője legyen magának a tudománynak is — lehetőleg megfelelhessenek s e szerint hazai ifjuságunk alaposabb kiképeztetésében a két magyar egye­temmel egyenlőbb versenyre kelhessenek, s hogy végre az egyetemi tan­rendszer egyik sarkpontját képező akadémiai szabadság elve ezen jogin­tézetekre is a sajátlagos rendeltetésük szabta korlátok között alkalmaz­tassák : addig is, mig a törvényhozás ezen teljes karokká alakítandó tan­intézetek végreformja iránt fog intézkedni, 0 cs. és apóst. kir. Felségé­nek folyó évi május hó 4-én kelt legmagasabb jóváhagyása folytán a jövő 1874/5. tanévtől kezdve a mellékelt nyomtatványban foglalt tan- és vizsgálati rendszert léptetem életbe, minek foganatbavétele czéljából a következőket jegyzem meg : E tanrendszer életbeléptetésére nézve a szorosan vett jog- és állam­tudományok előadására a következő nyolcz tanszék rendszeresíttetik : 1. Római jogra ; 2. Jogbölcseletre és büntetőjogra ; 3. Nemzetgazdaságtan-, pénzügytanra és a magyar pénzügyi törvé­nyekre ; 4. Magyar és osztrák magánjogra ; 5. Peres és perenkivüli eljárásra, váltó- és kereskedelmi jogra ; 6. Statisztika- és magyar közigazgatási jogra ; 7. Jogtörténetre, egyházi jogra ; 8. Politika-, magyar közjogra, s a jog- és államtudományokba való általános bevezetésre.« Az uj szabályzatnak megfelelőleg az eddig fennálló hat tanszéken kívül még kettőt kellett szervezni. Minthogy pedig az uj szervezet más­képpen csoportosította a tantárgyakat is, azért a miniszteri rendelet meg­engedte az akkor működő tanároknak, hogy hivatali kor (senium) szerint választhattak azon tanszékek közül, amelyekben az egyik eddig tanított tantárgyuk képviselve volt ; azonban az uj rendszer által az egyes tan­székekhez csatolt tantárgyakat elkülöníteni, vagy egymás közt fölcserélni nem volt szabad. Egyebekben az uj szervezet okozta változások a következőkből állottak : A kir. jogakadémia négy évi tanfolyammal ellátott teljes jog- és államtudományi karrá alakult át, a jogi doktorrá avatás 1 és magántanárrá képesítés joga nélkül (1. §). A tanszakok a harmadik és negyedik évben két külön, u. m. jog­és államtudományi csoportozatra oszlottak fel, s a tanulók szabadságára volt bizva, hogy a második év végeztével akár a jogtudományi, akár az államtudományi szaktanfolyamot hallgassák előbb (4. §). A tanév, ugy mint eddig, két egyenlő részre oszlott, és pedig október 1 Ezt a jogot a győri jogakadémia is kérte, de nem kapta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom