Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

6 s a maga részéről azt ajánlja, hogy a városi tanács kérje föl az ország prímását is e fontos ügy támogatására. Szabó Otmárnak és a Győri Közlönynek felszólalása nem maradt hatástalan. Dunántúlnak majdnem valamennyi megyéje felkarolta e mindnyájukat érdeklő ügyet s fölterjesztéseket intéztek a magy. kir. helytarótanácshoz, illetőleg a Felséghez az akadémia visszaállítása ügyében. Győr város tanácsa és községtanácsa 1860 november 6-án tárgyalta e kérdést. Felségfolyamodványt szerkesztett, melyben vázolja a régi akadémia történetét és rámutat az okokra, melynél fogva visszaállítását kéri ; ezenkívül elhatározta, hogy küldöttséget indít az emlékiratnak illetékes helyen való átadása és befolyásos egyéneknek támogatókul való fölkérése végett. A küldöttség, melynek tagjai Kozma Imre polgármester, Szabó Otmár és Peregi Mihály voltak, el is járt feladatában. Tisztelgett a kir. tárnokmesternél és ezt kérte föl az emlékiratnak a kir. helytartótanácshoz való benyújtására; fölkereste az ország prímását és más méltóságokat, kérve hathatós közbenjárásukat. A válasz az illetékes helyről sokáig késett. Végre a magyar királyi helytartótanács 1862. május 16-ikán 19935. szám alatt kelt intézvényében arról értesítette Győr vármegye hatóságát, hogy a tanulmányi alap szorult helyzete miatt és azon okból, hogy a kifejlett közlekedési eszközök mellett az országnak bármelyik jogi intézete könnyen megközelíthető, a győri jogakadémiának visszaállítása egyelőre célszerűnek nem találtatott. Győr vármegye tiszti széke ez intézvény vétele után nem ejtette el az akadémia visszaállításának az ügyét, hanem fölkérte a főispánt, hogy a győri püspök, a győri káptalan, Győr vármegye és Győr városa részéről kiküldendő bizottsággal karolja fel újra az ügyet és segítse az általánosan óhajtott sikerhez. Azonban a bizottság a körülmények és viszonyok kedvezőtlen és alkalmatlan volta miatt nem jött létre, s ezért lépések sem történtek az akadémia ügyében.

1 Négy év múlva, 1866-ban Simor János győri püspök maga vette kezébe az ügyet. Bécsbe utazott. Március 16-ikán megjelent az uralkodó előtt s arra hivatkozva, hogy az 1790/1: 23. törvénycikkben a király biztosítja a nemzetet, hogy az alapítványokat az alapítók szándéka szerint fogja kezeltetni, kérte a Felséget, hogy a tanulmányi alapnak a győri jogakadémiát illető része, melyet 1848-ban a császári kormány lefoglalt, ismét eredeti rendeltetésének céljaira fordíttassék. A Felség megígérte Simor János püspöknek, hogy az ügyet megvizsgáltatja s a győri jogakadémia visszaállításanak ügyét tárgyalás alá véteti. Az alkalom tehát elérkezett az akadémia visszaállítására ; csak arra kellett ügyelni, hogy az érdekeltek önhibájukból el ne mulasszák. így gondolkodott Győr vármegyének akkori lelkes főjegyzője, Kautz Gusztáv. 1 Győri Közlöny, 1862. évf. 48. és 49. sz. és u. o. 1866. évf. 31. sz.