Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

IV. Acsay munkái. A prózai műfajok elmélete. — A győri katholikus főgimnázium története. — Rónay Jácint János élete. Értekezésünk jelen fejezetét Acsay írói munkásságának ismertetésére szenteljük. Bossuet-fordításával és Ifjúsági szentbeszédeivel — amennyire kimért helyünk engedte — életírása folyamán foglalkoztunk részletesebben ; itt csak három eredeti, nagyobbszabású munkáját: A prózai műfajok e 1 m é 1 et é-t, A g y ő r i k a t h o 1 i k u s főgimnázium történet é-t és Rónay Jácint János élet é-t ismertetjük. Acsaynak első nagyobb önálló munkája A prózai műfajok elmélete cimű könyve, melyet kísérletül írt a prózai műfajok rendszeres, kimerítő tárgyalására, hogy a szaktanároknak alkalmas segédkönyvet nyújtson a retorika tanításához. Elméletét Whately Rikárd és Bain Sándor angol retorika-elméletírók elvein építi föl s a magyar irodalom körére alkalmazza. Művének beosztásában s az anyag csoportosításában általánosságban a régi csapáson halad ugyan, hogy könyvének gyakorlati használhatóságát minél jobban biztosítsa, amennyiben azonban több, a retorikához tartozó s nálunk eleddig legföljebb ha csak fölületesen érintett kérdést is alapos vizsgálódása körébe von, egyszersmind úttörő munkát is végez. Ebből a szempontból igen érdekes és tanulságos munkájának mindjárt a bevezető része, melyben a mondat és szakaszalkotás elméletét tárgyalja. Szerinte ugyanis ez az elmélet ugyanabban a viszonyban van a prózai műfajokhoz, mint a verselés teóriája a költőiekhez : a mondat a verssoroknak a szakasz a versszakoknak felel meg. Az írásművek tárgyalását tehát a mondat- és szakaszalkotás ismertetésének kell megelőznie. Az egyszerű mondat tárgyalásában a szabatos, világos és ritmikus mondatalkotás szabályait fejtegeti, a mellé- és alárendelő mondatokban pedig a párhuzamos, egyensúlyos mondatszerkesztést a magyaros szórend alapján. A szakaszalkotás elméletét a helyes és egységes gondolatfűzés törvényein építi föl s a szakaszbeli mondatok egységét, következetességét és egyensúlyos szerkesztésének módjait tárgyalja. Ez a terjedelmes, száz lapot meghaladó bevezetés