Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

11 távolban is vezetőjüknek tekintik. Ha valamely folyóiratban értékesebb nyelvi vagy irodalomtörténeti tanulmány jelenik meg, arról azonnal értesíti őket, ezek viszont állandóan tudatják vele, mennyire haladtak elő tanulmányaikban. Máskor meg bizalommal keresik föl s kérik, hogy szerezze meg mielőbb a tanári oklevelet s helyeztesse magát Pannonhalmára, hogy a főiskolán tanáruk, vezetőjük lehessen, hisz éles Ítélőképességével, nagy olvasottságával s biztos tudásával már régen tekintélyre emelkedett fölöttük. így, a tanítás és önképzés szorgalmas, csendes munkájában telt el tanári működésének első esztendeje. Az intézet történetében azonban örökre nevezetes esztendő volt ez, mert 1878. okt. 22-én rakták le nagy ünnepélyességgel a főgimnázium új épületének alapkövét. Amikor ugyanis 1852-ben az esztergomi gimnázium főgimnáziummá emelkedett, a város a rend főapátjával, Rimely Mihállyal kötött szerződése értelmében arra kötelezte magát, hogy a főgimnáziumnak szükséges helyiségekről, azoknak berendezéséről és fönntartásáról mindenkor gondoskodni fog. Minthogy azonban akkor külön e célra nem rendelkezett épülettel, a főgimnáziumot a városháza egyik elkülönített szárnyában helyezte el, amely épületszárny azonban csak a nyolc osztályteremnek s egyetlen múzeumnak tudott helyiséget adni. Egy új, a követelményeknek legalább is kielégítő módon megfelelő épület emelésének szükségessége már alig pár évre felmerült ugyan, de az ügy mégis évtizedeken át húzódott, mígnem 1877-ben Palkovics Károly emeltetett Esztergom város polgármesteri székébe, aki mindjárt hivataloskodása elején nemes ügybuzgósággal látott a gimnázium-épület kérdésének megoldásához. Maga vette kezébe az intézet ügyét s meg lévén győződve róla, hogy az intézet csak úgy oldhatja meg minden áldozattal fölérő kulturális missióját, ha a modern pedagógia követelményeinek megfelelő épület áll a rendelkezésére, azzal az indítvánnyal lépett a városi képviselőtestület elé, hogy a város tulajdonát tevő 39 ezer forint értékű államkötvényeket ajánlja föl erre a nemes célra. A város képviselőtestülete egyhangú lelkesedéssel fogadta a polgármester indítványát s azonnal határozati erőre is emelte. Egyben bizalommal fordult a bíboros hercegprímáshoz, a pannonhalmi főapáthoz, az esztergomi székeskáptalanhoz s Esztergom város polgárságához, hogy saját erejükhöz képest segítsék megvalósuláshoz a nemes eszmét. A nagylelkű adakozók sorát dr. Kruesz Krizosztom nyitotta meg 20.000 forintnyi adományával, kinek példáját csakhamar követték a bíboros hercegprímás, a főszékeskáptalan s a polgárság százai. A szükséges pénzösszeg csakhamar együtt volt, s a főgimnázium, mint a nemesen érző szivek áldozatkészségének fényes emléke már másfélév múlva készen állott a szent Benedek-rendiek székháza és a sz. Ferencrendiek zárdája között. Az új főgimnáziumot 1880. szept. 8-án szentelte föl s adta át rendeltetésének dr. Kruesz Krizosztom főapát, épen abban az évben, mikor sz. Benedek halálának tizennégyszázados évfordulóját keresztény-világszerte ünnepelték. Acsay mint bencés és mint Esztergom szülötte egyaránt büszkeséggel