Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

32 Vigh Tibor I. A) o. t.; Berger Lajos, Rozmann Sándor, Szabó Sándor, Vaszary István, Hévey László, Kern József I. B) o. t. ; Szebellédy László, Veöreös György, Láng Ernő, Berger Ferenc, Horváth József, Szabó Dénes, Borbély József, Kemény Márton II. o. t. ; Belletz Ede, Foltányi Ferenc, Gráf Miklós, Heckenast György, Palkovits Gergely, Tretter László, Wachtler Ferenc III. o. t. ; Halász József, Kollár József, Lunn Jenő, Osztovics Ferenc IV. o. tanulók. — Az Acsay-alapból könyvjutalmat nyertek: Kertész János, Buza Dénes, Takács János V. o. t. ; Élő Pál np., Szodfridt István, Tiefenthaler Emil VI. o. t. ; Kövér Ferenc np., Seller Pál np., Keller Ferenc VII. o. t. ; Szabó István np., Trugly Ödön, Weiss Vilmos VIII. o. tanulók. — Az 1886-sok alapítványából könyvjutalmat nyert Mészáros Antal I. A) o. tanuló. Kirándulások. Az intézet 25 tanulóval két tanár, Laki Bennó és dr. Boros Alán kíséretében s csatlakozó szülőkkel kirándulást rendezett Velencébe. Junius 3-án indult a kis csapat útra. Bécsben szemtanuja volt az Őfelségével bevonuló bajor regensherceg fogadtatásának. Majd útra kelt Trieszt felé. Reggel a hegyek mögül kibukó nap sugarainak aranyos fénye mellett gyönyörű panoráma tárult szemünk elé. Selathal vadregényes vidékei, égnek nyúló tornyok, ragyogó havas csúcsok, hegyoldalban emelkedő városok, hegylábánál meghúzódó falvacskák, a Veid tó poétikus fekvése sokféle szinbe játszó vizével s a szigetén épült szép templomával. Megérkezve Triesztbe, a kikötő forgalmassága s a nyüzsgő élet kötötte le figyelmünket. Délután hajóval ablakaival mintegy a tenger hullámain merengő Miramareba érkeztünk s a sok emlékkel megterhelt hely bűbájával elvarázsolta lelkünket. Másnap Pólába mentünk s bámulattal szemléltük a jó karban tartott amfitheátrum magasba emelkedő falait, s az épségben fönnmaradt római templomot. Nem kevésbé kötötte le érdeklődésünket a haditengerészeti múzeum, melyben Kolumbus hajójától kezdve minden nevezetesebb hajó modelja látható, továbbá tengeri halászati eszközök, dicsőséges és szomorú csaták némán is beszédes emlékei. Legjobban érdekeltek azonban a torpedólövegek. Ezek után mentünk a Tegethof tengeróriásra, melynek nagysága, szerkezete, ágyútornyainak könnyű kezelhetősége egyaránt bámulatba ejtett bennünket. Köszönetet kell itt mondanunk a tengerészeti parancsnokságnak, rnely a legnagyobb előzékenységgel mutatott meg mindent, sőt egész napra kalauzt is bocsátott rendelkezésünkre. Este kifáradva ugyan, de sok emlékkel telve tértünk vissza vasúton Triesztbe kopár, szomorú vidékek terméketlenségével küzdő emberi törekvések nyomai közt. Másnap reggel a karcsú Veneziára szálltunk s kellemes hajóuton érkeztünk Velencébe. Az első délután kirándultunk az annyi magyartól látogatott Lidóra, hol a tenger hullámai kellemes ringása közt feledtük az út fáradalmait. Még aznap megnéztük a Márkusteret. Másnap pedig a Márkus templom szépségeiben gyönyörködtünk, majd bejártuk Velencét, megszemlélve templomait, szobrait, a mozaik iskolát s a muránói üveggyár nagy