Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
15 rá. így Abubekr-er Rasi X. századbeli hires orvos, Ibnol-Kofthi adatai szerint irt egy munkát „a világ alakjáról" 2 8 és egyet arról, hogy a föld gömbalaku. 29 Az első szól „a világ alakjáról annak kimutatására, hogy a föld gömbölyű ; hogy a mindenség közepén két sark körül forog ; hogy a nap nagyobb, mint a hold, a hold pedig kisebb, mint a föld ;" 3 0 a második munkában pedig azt mondja, „hogy bizonyítás nélkül nem lehet felfogni, hogy a föld gömbölyű és mégis fölül s alul emberek laknak rajta 1" 8 1 Nevezetes Thabit ben Korra-nak latin fordításban fenmaradt munkája „de imaginatione sphaerae", a gömb fogalmáról, mely Steinschneider 3 2 szerint ezen szavakkal kezdődik : „Mi helyesen fogván fel a csillagászatot, megértjük, hogy a világ gömbölyű test és szilárd, melynek közepe azon pont, mely a föld közepében van és a föld központjának neveztik." Hogy az araboknak egész mat.-földrajzi számítása a föld gömbalakját szükségképen feltételezte, nem szenved kétséget. És habár keleten azon hamis nézettel, hogy a szárazföld 180°-nál nem hosszabb, nem mertek szakítani, habár a későbbi középkorra árnyékot vető azon tévedés, hogy csak egy lakható öv van, náluk is feltalálható, mindamellett nem estek azon, pedig igen közel fenyegető hibába, hogy a gömbalakon Kolumbus szerint való pótló javításokat tettek volna. Az a nézet, hogy a földgömbnek csak egy bizonyos, igen csekély része lakható, már Alfraganus munkájában is előfordul ; hatodik fejezete 8 3 ugyanis így szól : „A föld negyedik lakható részének létéről vagy alakjáról s mindarról, mi rajta történik, a föld forgásáról és az éjnek s nappalnak különbözőségéről. A föld gömbalakusága mellett bizonyítanak földrajzi helymeghatározásaik, melyeket végezniök kellett, hogy vallási kötelességeiknek eleget tehessenek. A föld gömbalakuságának bizonyítékai a projekciók, melyeket szigorú matematikai törvények alapján készítettek, de e tekintetben azért nem sok dicséreteset tettek az arabok. Művészies földgömböket készítettek és használtak ugyan, de a görögök műveiből szerzett helyes adatokat nem használták fel kellőleg. A fokhálózatra nem voltak tekintettel, hanem csak szemük mértékét és felületes tájékozódásukat vették figyelembe a térképkészítők. A X. században, tehát azon időben, mikor az arab tudomány 200 éves fenállással dicsekedhetett, létezett egy filozofikus testület, melynek nézetei azon kor általánosan elterjedt, tehát nem tudományos felfogását tüntetik fel. A világ, a makrokosmos, úgy tekinthető szerinte, mint egy ember nagyban, mint egy egyediséggel felruházott organizmus. 3 4 Mint tökéletesen teremtett lény, a világ gömbölyű, a világtest mindenesetre gömbalaku és csillagai mind gömbölyűek ; minden csillag fénye saját egében a hold kivételével lényegéből folyik és minden gömbtest a föld kivételével átlátszó. 3 5 Tovább az mondatik, hogy a földnek ezen gömbalakja minden egyenetlenségei dacára is tökéletes és a levegő akként veszi körül, mint a tojás fehérje a sárgáját, 3 6 továbbá a 9 egymásután következő szféra úgy veszi körül egymást,
