Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911
11 hanem csak 3750 stádium, 180,000 stádiumban állapította meg a föld kerületét és ez a számítás oly nagy tetszésre talált, hogy a legtöbb későbbi csillagász és geográfus, még Ptolemaeus is, őt követte. A 240,000 stádiumot Kleomedes szerint következőképen számította: Minden délkör legnagyobb kör és ezek a világmindenséget két egyenlő részre osztják ; ugyanezt teszi az állatkör is, ennyiben tehát megegyezik a délkörökkel. De a délre fekvő legfényesebb csillag az u. n. Kanopos az Argo rúdján, melyet északabbra s magában Görögországban még nem lehet látni, Rhodosban csak épen, hogy látható a láthatáron, mig Alexandriában, mely Rhodossal ugyanazon délkör alatt csak 5000 stádiumnyira fekszik délebbre, a láthatár fölött a délkör 48-ad részével áll a déli magasságban ; az Alexandria és Rhodos között levő ív tehát az egész körnek 1l 4 8-a, ez utóbbi következőleg 48X5000 = 240,000 stádium. Kleomedes azonban, úgy látszik, félreértette Poseidoniost, mert Kanopos Rhodosnál már majdnem 3 foknyira van a láthatár fölött és Rhodostól Alexandriáig a távolság csak 4000, vagy pontosabban 3750 stádium volt, amint már Eratosthenes számította. 1 8 Poseidonios kortársa, Geminos, a földről mint egy öt övre osztott gömbről beszél, melynek kerületét annyira becsülte, mint Eratosthenes. A délkört ő is, mint Eudoxos, 60 részre osztotta. Ö már a lakott (oMtouuivr,) földön kívül a földgömb többi részeit is lakhatóknak mondja és oóvoixoi-nak mondja azokat, kik velünk együtt ugyanazon féltekén vannak, 7cspíowtoi-nak a körüllakókat, xwo«.oi-nak az ellenlakókat és àvxi-oàsç-nek az ellenlábasokat, kiknek létezése később, különösen a keresztény középkorban oly sok vitára adott alkalmat. Pyrosi Marinos, ki Kr. u. a II. században élt, Ptolemaeus előhírnökeként tekinthető. Legnagyobb érdeme az volt, hogy az egyes helyek fekvésének meghatározásában az eddigi bizonytalanságot megszüntette, a mennyiben több utazó naplógyüjteményének s elődei adatainak pontos összehasonlítása utján minden helyet pontosan meghatározott hosszúsági és szélességi foka szerint. Térképeit is tökéletesebben állította ki elődeinél, kik a lakott földnek köpenyalakot tulajdonítottak, ő azonban Ázsiának keletre s Lybiának délre nagyobb kiterjedést adott. A földgömb kerületét Poseidoniossal egyetértőleg 180,000 stádiumra vette, mert egy fok hossza szerinte is 500 stád., tehát 500X360 = 180,000. A lakott föld hosszát 90,000, szélességét 43,500 stádiumra becsülte és pedig a hosszúság meghatározásánál következőleg járt el : Nyugaton a légszélsőbb délkört a Kanári-szigeteken át vonta, keleten pedig Sera, Thinae és Kattigaran át és a két délkör közötti távolságot 15 órányinak vette. Minden órára 15 fokot számított és a Rhodoson átvonuló párhuzamos kör egy fokára, hol a föld hosszúságát mérte, 400 stádiumot vett, úgy, hogy az egész hosszúságra 15 X 15 X 400 = 90,000 stádium jött ki. A szélesség meghatározásánál az eljárása ez volt : Thüle északon a lakott föld legszélsőbb pontja, mely az egyenlítőtől 63°-ra fekszik, legdélibb pontja pedig Prason-hegység Aethiopiában, mely 24®-ra van az egyenlítőtől (vagyis 12,000 stád.), tehát az egész szélesség 87° vagy 43,500 stádium.
