Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1911

A föld alakjára és nagyságára vonatkozó nézetek a legrégibb kortól a jelenkorig. Bevezetés. lig van tárgy, mellyel annyit foglalkoztak volna az emberek, mint a földdel ; de egyszersmind azt is lehet mondani, hogy alig van tárgy, a mely nagyobb érdekkel birna ránk nézve, mint a mi földünk. Már azért is, hogy a föld lakóhelye a kutató szellemnek — az emberi nemnek — mely legelső kutatása, vizsgálódása tárgyává is a földet teszi. Nincs és nem is lehet képzelni embert, ki akkor, midőn már észszerűen gondolkodni kezd, arra ne gondolna, hogy vájjon milyen ez a föld, a melyen ő él, jár és vájjon mekkora lehet az ? Hogy a föld alakját és nagyságát kutatták, annak már az ó-korban is vannak nyomai. Az igaz, mint minden tudományban, úgy a csillagászatban is a legrégibb adatok nincsenek feljegyezve ; de mégis igen régi korból találhatók feljegyzett adatok arra nézve, hogy kutatták, milyen alakja van a földnek és mekkora lehet az. Azonban lehet következtetnünk, hogy még azelőtt is, a midőn a legrégibb adatokat feljegyezve találjuk, kellett lenni, a ki a föld alakját és nagyságát tudni akarta, szóval, a ki kutatta. Hisz' lehet-e találni ma is egyént, a ki — bármily hátra álljon is tudomány és műveltség tekintetében — valami fogalmat ne alkotna magának a föld alakjáról és nagyságáról ? ! Már a naponként észlelt tünemények is oda vezették a népeket, mint pl. a napnak naponkénti elő- s eltűnése, a hold változatai, a csillagok kelte és lenyugta, a nap- és holdfogyatkozások stb., hogy legelőször ebben a tudománykörben kezdjenek mozogni és ezen tant — a csillagászatot — vegyék tanulás tárgyául, a mellyel egyszersmind a földet is kellett kutatniok. Ebből tehát az is kitűnik, hogy ezen tudománykör a legrégibb. Mert nemcsak hogy ez enged legmélyebben behatolni a legrégibb dolgok fejlődésének történetébe, hanem a mellett ez tud legrégibb emlékeket felmutatni minden 1