Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1910

44 akkor a kereszttől némi távolságban állottak. Azért mondja szent Ágoston egyetértve a szentatyákkal, hogy azon percben, midőn Krisztus Urunk végrendelete értelmében János szűz Mária fiává lett, szűz Mária pedig az ő anyjává: János akkor az egész kereszténységet, Jézus minden tanítványát képviselte. Ez időtől fogva az apostolok és első keresztények példájára, kik az első keresztény pünkösdkor mind szűz Mária anyai védőpalástja alá menekedtek, siettek a keresztény időszak minden századja emberei, hatalmasai, nagyjai, polgárai, férfiai, asszonyai, öregei, ifjai szűz Maria anyai szárnyai, védőpaizsa alá, ahol biztos menedéket, oltalmat reméltek találhatni az élet és a halál ezer veszélyei ellen. Őseink e pályatéren előre úgy haladtak, mintha csak az elsőség pálmáját akarnák más nemzetek fölött versenyezve elnyerni. Nem olvashatjuk nagy szentjeink: sz. István, sz. László, sz. Imre, sz. Erzsébet, sz. Margitnak, nagy királyaink : Nagy Lajos, Mátyásnak erre vonatkozó áhitatragerjesztő, mindent magával ragadó példáját lelki megindúlás nélkül, mi azt okozta, hogy hazánkat Regnum Marianum-nak, szűz Mária virágos kertjének nevezték el a régiek és mi ezt még a XX. században is büszkén hangoztatjuk: „Mert belénk oltatott, szivünkbe íratott őseink vérével a te tiszteleted." Vagy újra mindig vigan énekeljük: „A keresztény ifjúságnak édesanyja, Mária." Nem is csodálom. Mert ha az Úr Jézus, az Isten fia, mindent elkövetett, ami mindenhatóságától és bölcseségétől telett, hogy az Atya Istennek legkedvesebb leánya, a Szentlélek Istennek kiválasztott arája legyen Éva minden leányai közül az ő édesanyja: akkor minden halandó méltán epedezhetik érte, vágyakozhatik utána, hogy szűz Mária fogadott fia lehessen. Nagy az anyai szeretet, mint a tenger és kimeríthetetlen. De ha minden jó anya szeretetét összevesszük is, szűz Mária anyai szeretete mindegyiket messze túlszárnyalja. De vájjon szabad-e szűz Máriát tisztelni ? Ugyebár e kérdést csak az teheti, ki a természet szózatát szivében sem érzi ; aki Isten parancsát — tiszteljed atyádat, anyádat — nem ismeri ; aki szűz Máriának a Szentlélektől sugallott e jós szavát: Mostantól fogva boldognak hirdetnek engem a világ minden nemzetségei, föl nem fogja, nem érti. E jós szavaknak elsőnek megfelelt az evangéliumi asszony, ki az Úr Jézusnak azt mondotta : Boldog a méh, mely téged hordozott, boldogok az emlők, melyeket szoptál. E szavakat visszhangozza már XIX század óta a keresztény világ és minél tovább áll a világ, e visszhangját annál inkább fokozza. — Mivel a lélek nagyobb becsű a testnél, azért lelki anyánkat nagyobb tisztelettel kell illetnünk, mint földi anyánkat. Kérdés tehát, milyen tisztelettel kell adóznunk szűz Máriának ? Bizonnyal nem hibázunk, ha őt azon szavakkal és oly jóindulattal köszöntjük, mellyel őt az Úr küldöttje, Gábor angyal és a Szentlélektől ihletett rokona, sz. Erzsébet üdvözölték és mondották : Üdvözlégy Mária, malaszttal vagy teljes, az Úr van te veled, áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus ! Meg lehetünk győződve, hogy ő az angyali és rokoni üdvözlő hangokat, meg az egyháznak hozzákapcsolt fohá-